|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziAz ígéretBenke Attila
The Promise –
amerikai-spanyol, 2016. Rendező: Terry George. Forgatókönyv: Terry George,
Robin Swicord. Kép: Javier Aguirresarobe. Szereplők: Christian Bale (Chris),
Oscar Isaac (Mikael), Charlotte Le Bon (Ana), Angela Sarafyan (Maral), Jean
Reno (Fournet). Gyártó: Survival Pictures, Phoenix Pictures. Forgalmazó:
Vertigo Media Kft. 133 perc.
A dicstelen huszadik
század leggyakrabban emlegetett népirtása a Holokauszt, ám sajnos más tömeggyilkosságokat
is elkövettek politikai ideológiák nevében, amelyekről ritkábban készülnek
nagyjátékfilmek. Ilyenek a második világháborút megelőző nankingi népirtás
(Zhang Yimou: A háború virágai), az
ukrán holodomor (George Mendeluk: Keserű aratás)
vagy az „örmény holokauszt” az első világháború hajnalán (Atom Egoyan: Ararat). Ez utóbbit idézi fel Terry
George ír rendező (Hotel Ruanda)
legújabb történelmi melodrámája, Az
ígéret.
Törökország mai napig
próbálja tagadni a gyengélkedő Oszmán Birodalmat irányító nacionalista
kormányzat 1915-ös rendelkezését, amely gyakorlatilag legalizálta az ország
legnagyobb keresztény kisebbségének, az örmények lemészárlását. Ezt a kurrens
közel-keleti menekültválságra is rímelő történelmi tragédiát Terry George
koncepciója szerint populáris formában lehet behozni a köztudatba. Az ígéret centrumában így a naiv örmény
medikus, Mikael, a Franciaországból népéhez visszatérő Ana és a pökhendi
amerikai újságíró, Chris szerelmi háromszöge áll, mely sajnos sokszor háttérbe
szorítja a fontos történelmi szálat. Mikael a főhős, akinek szembe kell néznie
a borzalmakkal, ám meglehetősen súlytalan karakter, még Ana kegyeiért sem
igazán kell küzdenie, ezért roppantmód unalmas is. A Christian Bale által
eljátszott riválisa ellentmondásosabb figura, ám a nemes történelmi küldetés és
Ana iránt érzett szerelme között őrlődő férfi csupán a Casablanca Rickjének halovány másolata,
nem lesz belőle drámai hős vagy komoly rivális. Velük szemben az igazi gonoszt
az egyoldalúan kegyetlennek ábrázolt oszmánok képviselik. Mindezekből Terry
George csupán egy fájóan átlagos, kiszámítható és hatásvadász melodrámát tudott
összehozni, egydimenziós romantikus hősökkel és néhány látványosabb
csatajelenettel. Az örmény népirtás ennél sokkal komplexebb megközelítést
érdemelne.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 5 |
|
|
|
|