KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lúdas Matyi

Varga Zoltán

Magyar, 1977. Rendezte: Dargay Attila. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 70 perc.

 

Kerek évfordulót ünnepel a Lúdas Matyi: Dargay Attila első egészestés rajzfilmjét éppen negyven esztendeje mutatták be. A legendás Pannónia Filmstúdió második hazai fogantatású egészestés produkciója ugyan nem az első filmadaptációja Fazekas Mihály verses elbeszélésének (lásd az 1949-es, az első teljes hosszában színes magyar filmként jegyzett művet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében), de kétségkívül a legsikeresebb: közel két és fél milliós (!) nézőszámával máig minden idők legkedveltebb magyar mozgóképei közé tartozik. A Lúdas Matyi meglehetősen szabados rajzfilmes feldolgozása (melynek forgatókönyvét a rendező Nepp Józseffel és Romhányi Józseffel írta) Dargay Disney-követő ars poeticája és az alkotó korábbi mesefilmes tapasztalatai felől egyaránt megközelíthető. A Disney-hagyományokkal harmonizál például a képalkotás, kivált a mélységi fényképezés az erdei terek láttatásában (az operatőr a rendező felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén volt); valamint az emberi tulajdonságokkal felruházott állatfigura középpontba helyezése, ami értelemszerűen az arckifejezéseivel és kézfejekként használt szárnyaival kommunikáló lúd megformálásában érhető tetten – a mulatságos madár szinte „lejátssza” a vászonról a legtöbb humánkaraktert (a figurákat Jankovics Marcell tervezte). A Dargay közreműködésével készült Macskássy-mesék, mindenekelőtt a Két bors ökröcske hagyományait is továbbviszi a Lúdas Matyi: ezúttal is a magát a törvény fölé helyező, dölyfös zsarnok megbüntetésének-bűnhődésének tanmeséjét kínálja a szüzsé. A Lúdas Matyi-rajzfilmben mégsem a tanító jelleg vagy az ideologikus elkötelezettség dominál (mint az élőszereplős változatban), hanem a humoros közelítésmód – ez tompítja az erőszakos mozzanatok élét, és ellenpontozza a nép sanyargatásának és megalázásának bemutatását. Túl a lúd figurájára szabott poénokon, a Lúdas Matyi komikuma olyan elemekre épül, mint a Döbrögi csatlósainak csoportmozgására komponált szerencsétlenkedések, az ispán szervilizmusának és a puskatöltögető fontoskodásának rendszeres karikírozása, a sziporkázó epizodisták (főként Biri néni) felléptetése, továbbá a maszk- és jelmezviselésből fakadó karnevalisztikus humor. A csúcspontra tartogatott üldözésjelenet gegáradata koronázza meg a filmet, s ehhez a II. Magyar rapszódia adja a (lúd)talpalávalót; a rajzfilm hangulatteremtésében és ritmusszervezésében meghatározóak a Daróci Bárdos Tamás hangszerelésében hallható Liszt Ferenc-zenék. Az imént elősorolt mozzanatoknak köszönhető, hogy a Lúdas Matyi éppolyan élvezetes, mint negyven évvel ezelőtt volt – és lesz még negyven év múlva is.

Extra: A DVD-lemez tartalmazza Dargay Attila egy korábbi, 1967-es karikaturisztikus rajzfilmjét is. A nyolcperces Variációk egy sárkányra a minimalista képi stílus és a sorozatelvű elbeszélésmód összekapcsolásával a lovagmesék parodizálására vállalkozik. Miként a cím is sejteti, a királylányrabló sárkánnyal vívott lovagi küzdelem története máshogy is végződhet – sőt, máshogy is kezdődhet –, mint megszoktuk. Hét verziót láthatunk, melyek mindegyike más-más ponton írja felül mind a nézők, mind a szereplők várakozásait, legyen szó a pórul járt lovag és a barátságot kötő ellenfelek esetéről, vagy a győzelem nem várt mellékhatásairól. A Variációk egy sárkányra nem az utolsó lovagparódia a Dargay-életműben: később a Pázmán lovag Arany-adaptációja és a tervezőként-társíróként jegyzett, egészestés Sárkány és papucs követi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13315