|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDLúdas MatyiVarga Zoltán
Magyar,
1977. Rendezte: Dargay Attila. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 70
perc.
Kerek
évfordulót ünnepel a Lúdas Matyi:
Dargay Attila első egészestés rajzfilmjét éppen negyven esztendeje mutatták be.
A legendás Pannónia Filmstúdió második hazai fogantatású egészestés produkciója
ugyan nem az első filmadaptációja Fazekas Mihály verses elbeszélésének (lásd az
1949-es, az első teljes hosszában színes magyar filmként jegyzett művet Nádasdy
Kálmán és Ranódy László rendezésében), de kétségkívül a legsikeresebb: közel
két és fél milliós (!) nézőszámával máig minden idők legkedveltebb magyar
mozgóképei közé tartozik. A Lúdas Matyi meglehetősen
szabados rajzfilmes feldolgozása (melynek forgatókönyvét a rendező Nepp
Józseffel és Romhányi Józseffel írta) Dargay Disney-követő ars poeticája és az alkotó korábbi mesefilmes tapasztalatai felől
egyaránt megközelíthető. A Disney-hagyományokkal harmonizál például a
képalkotás, kivált a mélységi fényképezés az erdei terek láttatásában (az
operatőr a rendező felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén volt); valamint
az emberi tulajdonságokkal felruházott állatfigura középpontba helyezése, ami
értelemszerűen az arckifejezéseivel és kézfejekként használt szárnyaival
kommunikáló lúd megformálásában érhető tetten – a mulatságos madár szinte „lejátssza”
a vászonról a legtöbb humánkaraktert (a figurákat Jankovics Marcell tervezte).
A Dargay közreműködésével készült Macskássy-mesék, mindenekelőtt a Két bors ökröcske hagyományait is
továbbviszi a Lúdas Matyi: ezúttal is
a magát a törvény fölé helyező, dölyfös zsarnok megbüntetésének-bűnhődésének
tanmeséjét kínálja a szüzsé. A Lúdas
Matyi-rajzfilmben mégsem a tanító jelleg vagy az ideologikus
elkötelezettség dominál (mint az élőszereplős változatban), hanem a humoros
közelítésmód – ez tompítja az erőszakos mozzanatok élét, és ellenpontozza a nép
sanyargatásának és megalázásának bemutatását. Túl a lúd figurájára szabott
poénokon, a Lúdas Matyi komikuma
olyan elemekre épül, mint a Döbrögi csatlósainak csoportmozgására komponált
szerencsétlenkedések, az ispán szervilizmusának és a puskatöltögető
fontoskodásának rendszeres karikírozása, a sziporkázó epizodisták (főként Biri
néni) felléptetése, továbbá a maszk- és jelmezviselésből fakadó
karnevalisztikus humor. A csúcspontra tartogatott üldözésjelenet gegáradata
koronázza meg a filmet, s ehhez a II.
Magyar rapszódia adja a (lúd)talpalávalót; a rajzfilm hangulatteremtésében
és ritmusszervezésében meghatározóak a Daróci Bárdos Tamás hangszerelésében
hallható Liszt Ferenc-zenék. Az imént elősorolt mozzanatoknak köszönhető, hogy
a Lúdas Matyi éppolyan élvezetes,
mint negyven évvel ezelőtt volt – és lesz még negyven év múlva is.
Extra:
A DVD-lemez tartalmazza Dargay Attila egy korábbi, 1967-es karikaturisztikus
rajzfilmjét is. A nyolcperces Variációk
egy sárkányra a minimalista képi stílus és a sorozatelvű elbeszélésmód
összekapcsolásával a lovagmesék parodizálására vállalkozik. Miként a cím is
sejteti, a királylányrabló sárkánnyal vívott lovagi küzdelem története máshogy
is végződhet – sőt, máshogy is kezdődhet –, mint megszoktuk. Hét verziót
láthatunk, melyek mindegyike más-más ponton írja felül mind a nézők, mind a
szereplők várakozásait, legyen szó a pórul járt lovag és a barátságot kötő
ellenfelek esetéről, vagy a győzelem nem várt mellékhatásairól. A Variációk egy sárkányra nem az utolsó
lovagparódia a Dargay-életműben: később a
Pázmán lovag Arany-adaptációja és a tervezőként-társíróként jegyzett,
egészestés Sárkány és papucs követi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 7.5 |
|
|
|
|