|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziKörökSepsi László
Rings
– amerikai, 2017. Rendezte: F. Javier Guiterrez. Írta: David Loucka és Jacob
Aaron Estes. Kép: Sharone Meir. Zene: Matthew Margeson. Szereplők: Matilda Lutz
(Julia), Alex Roe (Holt), Johnny Galecki (Gabriel), Vincent D’Onofrio (Burke).
Gyártó: Vertigo Entertainment / BenderSpink. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 102 perc.
Ha
más erénye nehezen is lelhető fel F. Javier Gutiérrez filmjének, a cím többes
száma valóban találó: a Ringu amerikai
verziójának második folytatása ugyanis tényleg két film. Az első fele-harmada
pikáns ellentmondással abba a tinihorror-paradigmába próbálja beilleszteni az
elátkozott videókazetta városi legendáját, amellyel szemben Gore Verbinski
filmje 2002-ben alternatívát jelentett. Már a nyitány lezuhanó repülője a Végső állomás-sorozatot idézi, majd az
alkalmi szexek után egymást Samara videójával mintegy körbefertőző egyetemi
kutatócsoport velős tanmeséje láttán Jan Harold Brunvand is elismerően
csettintene.
De
mielőtt a nippon importszellem a kicsapongó elsőévesek – és nem kevésbé
promiszkuus professzoruk – mumusává válhatna, a Körök elhagyja a Valami követ,
a Halálos tézis és az ókonzervatív
slasherek összekutyulásából álló receptet, és jellegtelen hőseit vidékre
utaztatva inkább a titkokkal terhelt kisváros gótikus meséjébe fog. Az
érdektelenségben fúló nyomozás a kabócainvázióval sújtott településen ugyan
Samara mitológiáját volna hivatott bővíteni, de eközben lemond a szellemlány és
a technológia viszonyának érdemi újragondolásáról, ami a sorozat folytatásának
talán egyetlen igazán izgalmas vonása lehetne. Bár a széria emblematikus
horror-rövidfilmjének digitalizálása – majd a fájlban fellelt újabb kisfilm –
ebbe az irányba mutatnak, az egyetemi campus közegének elhagyásával a
képrögzítés kísértetiességének vagy a régi és új terjesztési stratégiák
motívuma éppúgy háttérbe szorul, mint a Samara mítoszának alapját adó vizuális
fertőzés-fertőződés egyedi logikája. Mire a Vaksötét
előtti kényszeres tisztelgések után a cselekmény egy slusszpoén erejéig
visszatér az expozícióban kijelölt csapásra, már bőven késő: a Körök úgy fakul semmitmondó fehér zajjá,
mint egy 9Gagen reposztolt tavalyi mém.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 11 átlag: 4.27 |
|
|
|
|