|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/május
|
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziA mélység kalandoraKovács Kata
L’odyssée – francia, 2016. Rendezte: Jerome Salle. Írta: Laurent Turner.
Kép: Matias Boucard. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Lambert Wilson
(Cousteau), Audrey Tautou (Simone), Pierre Niney (Philippe), Chloe Hirschman
(Jan). Gyártó: Wild Bunch / Moana Films / Curiosa Films. Forgalmazó: ADS Service
Kft. Feliratos. 122 perc.
A legendás tengerkutató
és felfedező Jacques-Yves Cousteau nem pusztán víz alatti kalandjainak, de
ezeket megörökítő filmművészeti tevékenységének is köszönheti hírnevét; Louis
Malle-al közösen készített, 1956-os dokumentumfilmjét, A csend világát Oscar díjjal és cannes-i Arany Pálmával tüntették
ki. Cousteau számos könyv és film szerzője, az egyik első
természettudós-híresség, aki, hogy nagyszabású vállalkozásai költségeit fedezni
tudja, több amerikai televíziós társaságnak is készített filmeket, gyakran
engedve a kommercializálódás és a mainstream csáberejének. A róla szóló biopic
elsősorban ezt a dilemmát, valamint második fiával, a szintén felfedező-filmes
Philippe-el való kapcsolatát helyezi a cselekmény középpontjába.
A mélység kalandora
szellemiségében nem, történeti hűségben azonban mindenképpen vállalkozik
alanyának pontos megörökítésére: míg a forgatókönyv alapos kutatómunka
eredménye, maga a film formanyelvileg semmilyen kísérletező kedvről nem
árulkodik. Ugyan csupán 30 évet ölel fel a kapitány életének 87 esztendejéből,
a klasszikus életrajzi filmes eszköztárat alkalmazva itt-ott teljesen banális
montázsokba sűrít hosszú éveket, máskor tökéletesen lényegtelen
történetszálaknak szentel figyelmet. Ugyanakkor az idős Cousteau vívódása az
amerikai tőke és a megszállott felfedezőmunka között megkapóan önreflektív
téma, a főhős jellemfejlődése, melynek során először elszánt természettudóssá,
majd öntelt pojácává, végül megtört és újra elhivatott természetimádóvá válik,
nagyon is komplex és hiteles. E nélkül a film csupán egy gyönyörű víz alatti
felvételekkel (és egy izgalmas cápás jelenettel) tarkított, hatásvadász
életrajzi film lenne.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 4 átlag: 5.75 |
 |
|
|
|
