|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDA tinilány naplójaPápai Zsolt
The Diary of a Teenage
Girl – amerikai, 2015. Rendezte: Marielle
Heller. Szereplők: Bel Powley,
Alexander Skarsgård, Kristen Wiig. Forgalmazó: SPHE. 96 perc.
A felnövéstörténet, vagyis coming-of-age-sztori
a Négyszáz csapás óta a függetlenebb,
fiatalabb, kezdő(bb) rendezők egyik favoritja, és jó ideje az amerikai
indie-film fő árucikke is. Hálás feladat ilyen filmmel indulni a pályán, hiszen
az alkotók számára a maguk élettényei kiapadhatatlan inspirációforrásul
szolgálnak, de veszélyes is, mert nehéz újat mondani a tárgyban. A rendezőként
most debütáló (sorozatszínészként azonban nem ismeretlen) Marielle Hellernek
sikerült: jóllehet számos klisét is adaptált, mégis friss hangvételű filmet
forgatott egy bakfis eszméléséről, Phoebe Gloeckner 2002-ben megjelent regénye
alapján.
A történet San Franciscóban játszódik, a hetvenes évek derekán, hőse a
még originális magánéleti csalódások előtt álló, és a nagybetűs életre tágra
nyílt szemmel bambuló, 15 éves Minnie (a 23 éves Bel Powley ihletett
alakításában). A felnövés nem tagolatlan folyamat, hiszen kiemelt események, a
felismerések, rádöbbenések, megértések kitüntetett pillanatai tarkítják, és
Heller direktornő az emberré serdülés efféle stációira építi filmje ritmusát: a
játékidő első felében kevesebb, később egyre több ilyen stációt mutat, így
modellezve hősének érését. Heller, ha kell, lírizál („Ez most egy sűrű, sötét
éjszaka, melyben a szemeim a reflektorok.”), máskor nyers és arcpirítóan direkt
(lásd a hősnő szexuális fantáziálásainak megjelenítését), továbbá arra is
kísérletet tesz, hogy képeket bányásszon elő Minnie lelkének mélyéről, amit a
diszkréten és valóban csak indokolt esetekben bevetett animációs betétekkel meg
is old. A tinilány naplója nem
véletlenül aratott számos fesztiválon, a Sundance-től Berlinig – érthetetlen
viszont, hogy nézők szívét miért nem ejtette rabul, és teljesített olyan gyengén
a mozipénztáraknál.
Extrák: Audiokommentár a szereplőkkel és a
rendezővel; interjúmorzsák; kisfilm a regény adaptálásának folyamatáról.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 6 átlag: 7 |
|
|
|
|