|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/május
|
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziPalackpostaRoboz Gábor
Flaskepost fra P – dán,
2016. Rendezte: Hans Peter Molland. Írta: Nikolaj Arcel. Kép: John Andreas
Andersen. Zene: Nicklas Schmidt. Szereplők: Nikolaj Lie Kaas (Carl Mørck),
Fares Fares (Assad), Pål Sverre Hagen (Johannes), Amanda Collin (Rakel).
Gyártó: Zentropa. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.
Napjaink dán
filmgyártásában eseményszámba menően ritkán készülnek mozifilmsorozatok, nem
véletlen, hogy a legismertebb alapjául a bestselleríró Jussi Adler-Olsen eddig
hat kötetet számláló krimiszériája szolgál. A lezáratlan esetekre szakosodott Q
ügyosztály harmadik történetében egy magát papnak álcázó, szépen hátranyalt
hajú eszelős rabolja el egy istenfélő falusi házaspár két gyerekét. Az ügyben
ezúttal is a kétdimenziós detektívek táborát gyarapító páros, a mogorva Mørck
és a szelíd Assad nyomoz, akik karakterének érdemi árnyalására ismét kevésnek
bizonyul a közel két órás játékidő, hacsak nem tekintjük árnyalásnak azt a kocsiban
zajló beszélgetést, amelynél közhelyesebb egy hívő és egy ateista figura között
nehezen játszódhat le.
A sorozat korábbi
részeit (Nyomtalanul, Fácángyilkosok)
még erősebb műfaji kettősség jellemezte, a mostaninál azonban látványosan
átkerül a hangsúly a krimiről a thrillerre, és a film jó nagy adag zsánerklisét
vonultat fel, miközben néha akaratlanul is megmosolyogtató pillanatokkal
szolgál. Aki esetleg szeret abban reménykedni, hogy egy sok pénzből készülő,
olajozottan működő franchise-t valamelyest felfrissíthet egy egyénibb látásmódú
rendező, annak ezúttal csalódnia kell: az előző részeket jegyző tévérendezőt
hiába váltotta le az utóbbi időben főleg fekete humoráról ismert Hans Peter
Molland (Hajszál híján úriember, Az
eltűnés sorrendjében), minden maradt a régiben. A Palackposta olyan film, amelyet nem lenne érdemes a tengerentúlon
remake-elni, mert már eleve olyan, mintha valamelyik amerikai stúdió gyártotta
volna.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
 |
|
|
|
