|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziKosokKolozsi László
Hrútar – izlandi, 2015. Rendezte és írta:
Grimur Hákonarson. Kép: Sturla Brandth Grovlen. Zene: Atli Örvarsson.
Szereplők: Sigurdur Sigurjónsson (Gummi), Theodór Júliusson (Kiddi), Charlotte
Boving (Katrin), Jon Benonysson (Runólfur). Gyártó: Netop Films. Forgalmazó:
Mozinet Kft. Feliratos. 93 perc.
Az alig több mint
háromszázezres Izlandon mindenki pontosan ismeri a családfáját, számon tartja a
közelebb és távolabbi rokonokat, vagyis az ország inkább hasonlít egy nagy
családra, mint egy spontán létrejött közösségre. A Kosokból nem csak az derül ki, hogy ez nem jelent mindenképpen és
feltétlenül jó viszonyt, hanem az is, hogy a családfakutatás gerjedelméből részesülnek
a haszonállatok is: az is nyilván van tartva, melyik juh, melyik alomból
származtatható, kik a közös ősök. Gummi, a szakállas, kissé a télapót idéző
pásztorcsalád sarj, részesül a modernizált Izland szűkös örömeiből: komolyzenét
hallgat, van fürdőszobája, a többi falubéliéhez hasonlító kőháza, fűtött
csűrje, összkomfortos birkaólja, de a külsőségeken kívül nem sok nyomát lelni
fel a változásoknak. Minden olyan, mint évszázadokkal korábban. Gummi olyan
szeretettel öleli a birkáit, mintha rokonai lennének. Márpedig egy olyan
életben, melynek középpontjában az állat áll, mi sem lehet fontosabb egy
állatszépségversenynél. A helyi versenyen Gummi kosa a szintúgy pátriárkaszerű,
szintén vörös szakállas, Kiddi birkájával szemben marad alul. Ez a sérelmének
eredője, ez a drámai csata kezdete. Kiddi és Gummi, bár testvérek, negyven éve
nem beszélnek egymással. Gummi nem tudja elviselni a vereséget, és surlóvész
jeleit kreálja a győztes állatra.
Hákonarson filmjében a vész
olyan lesz, mint egy önbeteljesítő, végzetes jóslat. Minél jobban elfajul a
testvérek küzdelme, minél inkább magukra maradnak, minél vadabb lesz az izlandi
táj, annál inkább hat a történetük ősi, bibliai történetként. Mintha az ősatyák
földjén járnánk. A tél is olyan, mintha az ősidőkből jönnének viharai. Súlyos
ősi, gyönyörű történet a Kosok.
Izlandi megváltástörténet. Istenek nélkül.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 24 átlag: 6.92 |
|
|
|
|