|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDSzaffiVarga Zoltán
Magyar, 1985. Rendezte:
Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda.
Forgalmazó: MANDA. 77 perc.
Jókai-adaptációink egyik
legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az
egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból
származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az
egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett),
rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető
történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára
Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az
igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez
áll közel, de a Vukhoz is szorosan
kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz,
miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé
az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál:
kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában
éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt
motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt
menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl
markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is
(megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó
kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein
és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika
megírására is (!) kapható Puzzola.
A történelmi közeg
anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi
előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként
helyet kapott Pázmán lovag igazolja.
Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a
karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült –
jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt.
A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 44 átlag: 4.84 |
|
|
|
|