|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziA keresésKovács Kata
The Search – francia,
2014. Rendezte és írta: Michel Hazanavicius. Kép: Guillaume Schiffman.
Szereplők: Bérénice Bejo (Carole), Annette Bening (Helen), Maksim Emelyanov
(Kolia), Abdul Khalim Mamutsiev (Hadji), Zukhra Duishvili (Raissa). Gyártó: La
Petite Reine / Orange Studio / Wild Bunch. Forgalmazó: Vertigo Média kft. Feliratos. 149 perc.
Háborús tematika és
gyermek hős találkozik A némafilmessel
világhírűvé vált Michel Hazanavicius legújabb, 1999-es csecsen háború idején
játszódó munkájában, Fred Zinnemann 1948-as, azonos című filmjének remake-jében.
A több szálon futó cselekmény kiindulópontja, hogy a kilencéves Hadji és nővére
szemtanúi lesznek szüleik minden ok nélküli, könyörtelen meggyilkolásának. A
testvérek szem elől tévesztik egymást, a kisfiú pedig csecsemő kisöccsükkel a
karjában indul neki a világnak, ám hamarosan kénytelen egy küszöbön hagyni őt.
A három testvér és az őket segítő két nyugati nő, az emberjogi képviselő
(Bérénice Bejo) és az árvaházi vezető (Anette Bening) történetét, egy ártatlan
orosz fiú kiképzett katonává, majd cinikus gyilkológéppé aljasulásának
elbeszélése egészíti ki. A három fiú, a világról még keveset tudó kisbaba, az
átélt borzalmaktól, a felnőtt fejjel is elbírhatatlan testvéri felelősségtől
terhelt Hadji és a fiatal katona figurája a háború irracionalitásával
szembesülő, ártatlan ember egyetlen, kortalan metaforájává áll össze.
Ugyanakkor a film szólni
kíván az őket körülvevő közönyről is, amely a döntéshozók, a hatalom
birtokosainak sajátja, és a köztes helyzetben lévő, segíteni vágyó, ám végső
soron tehetetlen hivatalnokokról is. Sokat markol és keveset fog, ám nem
elsősorban azért fúl kudarcba, mert a figurák vívódását csak felületesen
láttatja, hanem azért, mert A némafilmesben
adekvát szempilla rebegtető expresszív érzelemkifejező stílus valódi némafilm-alapanyag
nélkül itt csupán naiv giccsbe torkollik, a kisrealista közegbe ültetett
klasszikus hollywoodi stílus pedig disszonáns marad. Nem
újdonság viszont, hogy a rendező ért a szavak nélküli filmezéshez, a mostani
film csúcsteljesítménye is a Hadjit és nővérét alakító Abdul Khalim Mamutsiev
és Zukhra Duishvili szinte néma, szívbemarkoló színészi jelenléte, mely mellett
a világsztárok szentimentális játéka épp olyan hamisnak hat, mint a megmentők
szerepében tetszelgők könnyei.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 43 átlag: 5.42 |
|
|
|
|