|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/május
|
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziCsodapirulaKovács Kata
Medicinen – svéd, 2014. Rendezte: Colin Nutley. Írta: Daniel Réhn és Edward af Sillén. Kép: Jens Fischer. Zene: Per Andréasson. Szereplők: Helena Bergström (Johanna), peter ggers (Erik), Ida Engvoll (Linda), Anton Forsdik (Otto). Gyártó: Sweetwater Productions. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 90 perc.
A Csodapirula
kissé lassan hömpölygő és bő lére eresztett komédia a negyvenes éveiben járó Johannáról,
akit épp minden fronton pofoz az élet: volt férje fiatalabbra cserélte, főnöke
folyton hatalmaskodik felette, kiskamasz gyerekeit nem tudja elvinni a beígért
nyaralásra, a szerelmi élete pedig egyenlő a nullával. Egyetlen hű társa a
folyton kiújuló herpesze, amitől gyógyszertesztelés fizetett alanyaként próbál
megszabadulni. Johanna a Dolce Vita nevű női magazinnál dolgozik csupa olyan
nővel együtt, akik mind azt hazudják, látták a Fellini-filmet, az igazság
azonban az, hogy maguk között inkább a Mamma
Miá!-t idézgetik. Colin Nutley filmje
csak diszkréten rugaszkodik el a romantikus komédia hagyományaitól, részben
a realista hangvételű skandináv melodráma, részben a családi film, részben
pedig a fekete humor irányába – ugyanakkor van egy meglehetősen műfajidegen
képi világa, mintha csak egy Rembrandt-korabeli
festményben járnánk.
A Csodapirula
elsősorban a női tematika miatt lehet emlékezetes, ám Johanne nem annyira a
szilaj skandináv hősnők (Dina vagyok,
Serena), mint inkább Bridget Jones
közeli rokona, egész pontosan a harmadik kötet (Bolondulásig) tájékán. Szingli íróként és anyaként, oldalán egy
fiatal pasival, Johanne útja a felemelkedés felé azonban többek között egy
egyéjszakás melegkapcsolattal és némi könnyed zsarolással van kikövezve. Az egyébként
kiváló színészi alakításokban és hiteles pillanatokban bővelkedő darab fő
gyengéje a túlbeszélt cselekmény és a túl sok egyenrangú szereplő – szerencsére
a hősnő figurája kellően karakán és kigyúrt ahhoz, hogy nagyjából összefogja a
csiricsáré kavalkádot.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 47 átlag: 4.51 |
 |
|
|
|
