|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziHolnapoliszSepsi László
Tommorrowland – amerikai, 2015. Rendezte: Brad Bird. Írta: Damon Lindelof, Jeff Jensen és Brad Bird. Kép: Claudio Miranda. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Britt Robertson (Casey), George Clooney (Walker), Hugh Laurie (Nix), Kathryn Hahn (Ursula). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 123 perc.
Saját tematikus vidámparkjainak
megfilmesítései közül a Disney eddig csupán a Karib tenger kalózai-franchise-zal ért el vitathatatlan sikert, az
Eddie Murphy-vel megtámogatott Elátkozott
kastély vagy a nótás kedvű barnamedvékre építő A házimaci gyorsabban buktak a radar alá, mint egy elszabadult
hullámvasút. A Holnapolisz ugyan nem
árasztja magából az önkizsákmányoló alibifilmek alsópolcos műanyagbukéját, de a
benne rejlő invenciók ellenére sem képes épkézláb keretsztorit gyúrni a Tomorrowland nevű látványpark köré.
Az optimista jövőkép emlékműveként szolgáló
retrofuturisztikus városban Brad Bird (Szuper
haver, Hihetetlen család) sikerrel örökíti tovább a vidámparkok és a
spielbergi blockbusterek imperatívuszát („ne gondolkozz, ámulj”), csak éppen a
pőre spektákulum ellenáll a narratívának. Az elkerekedett gyerekszemekben
gazdag nyitány városnézése után Bird mozija csupán villanásnyi képekkel bűvöli
nézőjét (és az jövővilágba röpített hősnőjét), de sem az A Boszorkány-hegy szüzséjét recikláló elnyújtott odaút, sem a
kiábrándító visszatérés nem ismétli meg az expozíció katarzisát. Ahogyan
szembehelyezkedik a jelenkori látványfilmekben eluralkodott apokaliptikus
képzelettel, úgy sodródik szükségképpen – a Bird munkáiban eddig jó érzékkel
elkerült – giccs felé, a Transformers
és Bosszúállók városrombolásainak
ellenében kiteljesedő utópia is csak néhány pillanatra enged teret a valóban
szárnyaló fantáziának (lásd az Eiffel-toronyból kilőtt rakétát). Amellett, hogy
a Holnapolisz egy robotkislány
alakján keresztül megpendít valamit a gyermeki nosztalgia perverzitásából,
zilált cselekményvezetésével és az Őrtorony
címlapgrafikáit idéző zárójelenetével épp azt illusztrálja: kreatív szempontból
a repetitív pusztulásképekkel szemben az álnaiv hurráoptimizmus sem
alternatíva.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 101 átlag: 5.71 |
|
|
|
|