|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziSpanyol afférHuber Zoltán
Ocho apellidos vascos – spanyol, 2014. Rendezte: Emilio Martínez Lázaro. Írta: Borja Cobeaga, Diego San José. Kép: Gonzalo F. Berridi, Juan Molina. Zene: Fernando Velázquez. Szereplők: Clara Lago (Amaia), Dani Rovira (Rafa), Carmen Machi (Merche), Karra Elejalde (Koldo). Gyártó: Telecinco Cinema. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 98 perc.
Ha még kicsiny országunkban is gyökeret verhetnek a
főváros-vidék vagy a kelet-nyugat felosztáshoz kapcsolódó előítéletek,
képzeljük el mi a helyzet egy nálunk ötször nagyobb, jóval sokszínűbb terület
esetében. Spanyolországot tizenhét, hagyományaira és sajátosságaira büszke
autonóm közösség alkotja, a napsütötte Andalúzia és a zöldellő Baszkföld az
időjárás mellett még számtlan dologban különbözik egymástól. Az egység és a
függetlenség súlyos dilemmái arrafelé véres történelmi traumáktól és
aktuálpolitikai áthallásoktól terhesek, a lokális ellentétek karikírozása így
kimondottan terápiás hatású.
Minden idők legsikeresebb spanyol
filmje az ostoba sztereotípiák kifigurázását könnyed, kimondottan pozitív
mesével keveri. Alkotóink biztosra mentek és a rázósabb kérdéseket gondosan
kikerülve egy már jól bevált francia recept mentén nyúltak a témához. Az Isten hozott az Isten háta mögött
buddy cop formuláját a romkomok ismerős fordulataira cserélték, miközben a
konfliktusok és a komikum forrása ugyanaz maradt. Civakodó északi-déli postások
helyett egy sevillai fiú és egy baszk lány gabalyodnak a buta előítéletek
hálójába. Majd végül egymásba, hisz a szívnek szerencsére a lokálpatritozmus
sem tud parancsolni.
A nyelvi finomságok mellett a poénok a
típuskarakterek viselkedésmódjaiból, a politikai-kulturális referenciák vaskos
elrajzolásából erednek. Gall elődjéhez hasonlóan a művet teljes mélységében
leginkább a spanyolok értékelhetik, de az ügyesen frissített romkom-dramaturgia
nemzetközi szinten is működik. Az eltérő kulturális háttér bonyodalmai
nemzetiségtől függetlenül átélhetőek, a remekül összeválogatott színészgárdának
és az izgalmas helyi kulisszáknak hála az ezerszer látott történet rendkívül
szórakoztató. Talán kissé közhelyes, mégis jó újra látni ahogyan a szerelem
legyőzi az emberi butaságot.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 167 átlag: 5.4 |
|
|
|
|