|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziTéli meseAndorka György
Winter’s
Tale – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Mark Helprin regényéből Akiva
Goldsman. Kép: Caleb Deschanel. Zene: Hans Zimmer és Rupert Gregson-Williams.
Szereplők: Colin Farrell (Peter), Jessica Brown Findlay (Beverly), Jennifer
Connelly (Virginia), Russel Crowe (Soames), Will Smith (Lucifer). Gyártó:
Village Roadshow Pictures / Weed Road Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 118 perc.
A Téli
mese újabb hollywoodi adaptáció, amely nem fogja az eredeti mű
olvasótáborát szélesíteni: Mark Helprin nyolcvanas évek elején született regénye
egy jelenbe csöppent századfordulós betörőről a mára oly népszerűvé vált városi
fantasy és a „time slip” melodráma elemeit egybefűző történetével minden
bizonnyal remek alapanyag lehetett volna egy nagyobb ambíciójú, látványos
családi mozihoz, a rendezői székben újonc Akiva Goldsman azonban a vaskos
regényből – minden forgatókönyvírói tapasztalatát meghazudtolva (Egy csodálatos elme, A Da Vinci-kód) – teljességgel
működésképtelen filmes narratívát párolt le.
A Téli mese teadélutáni tempóban haladó, a könyv univerzumának
érezhetően durva és átgondolatlan redukálása miatt mégis nehezen követhető
cselekményében kibontatlan szálak és kidolgozatlan karakterek szegélyezik az
utat, az időugrás pedig éppen akkor húzza ki a lábunk alól a talajt, amikor
mindennek ellenére már-már befészkeltük volna magunkat a századforduló
mágikus-realista New York-jának hangulatos világába. Sem a bizarr akcentussal,
szórakoztatóan ripacskodó Crowe, sem a vizslatekintetű Farrell és szárnyas
csodapacija további jelenléte nem kárpótol az összecsapott jelenkori
felvonásért, amelynek végére – opcionálisan néhány zsebkendő elfogyasztása után
– a célelvű univerzum komfortos illúziójával és a „minden dolog összefügg” Felhőatlaszra rímelő
falvédő-bölcsességével állhatunk fel a székünkből. A Valentin-napi
randifilmként pozícionált bemutatónak valószínűleg megfelelőbb helye lesz a
tévéképernyőn, pótszerként szürke és latyakos délutánokra, amikor
legszívesebben a paplan alatt lapulunk egy bögre teával, az ablakon túl pedig a
fél lábát a télbe lógató időjárás éppen olyan zavartan keresi magát, mint ez az
ártalmatlan, felejthető alkotás.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 311 átlag: 5.29 |
|
|
|
|