|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDMandela: Hosszú út a szabadságigPápai Zsolt
Mandela – Long Walk of Freedom – brit–dél-afrikai, 2013. Rendezte: Justin Chadwick. Szereplők: Idris Elba, Naomie Harris, Tony Kgoroge. Forgalmazó: Sony Pictures Home Entertainment. 142 perc.
Nelson Mandela karaktere Hollywoodban
(Clint Eastwood: A legyőzhetetlen) és
az európai játékfilmben is feltűnt már több ízben (Mandela, 1987, Endgame,
2009, The Color of Freedom, 2007), de
ezek a művek inkább az élete egy-egy epizódját mutatták be, a teljes pályát
feldolgozó veretes biopic 2013-ban készült el. A Mandela önéletírásán alapuló brit
mű alkotói igyekeztek biztosra menni, eredeti dél-afrikai helyszíneken
forgattak, népes szereplőgárdával, patikamérlegen kidekázott hollywoodi
dramaturgiát és melodramatikus jelenetek sorát alkalmazva. A film a
gyermekkorától élete zárófejezetéig – pontosabban elnöki ciklusának kezdetéig –
tekinti át valóban heroikus tetteket végrehajtó hőse útját, és könnyfacsaró,
horrorisztikus vagy éppen felemelő epizódok sorában pásztázza át a XX. század második
felének egyik leginkább közismert és elsősorban a nyugati hírcsatornák által
széltében-hosszában reklámozott szenvedéstörténetét, amit a mozgókép
eszközeivel hasonlóképpen próbál exploitálni, mint ahogy a médiamunkások a
maguk apparátusával tették annak idején. De éppen azért, mert semmit sem
kockáztat, nem is nyújt maradandót a film, hiába kiválóak a színészei,
makulátlan a technikai kivitelezése. A Hosszú
út a szabadságig csupán annyiban különbözik a társdarabjaitól, azaz a
műfajnak a polgárjogi küzdelmekre vagy nemzeti felszabadítási mozgalmakra egy
nagy formátumú történelmi személyiség sorsán keresztül fókuszáló
klasszikusaitól (Gandhi, Lincoln), hogy csipetnyit
bombasztikusabb és hatásában sterilebb náluk. A legnagyobb gondja azonban, hogy
a lényegbe csupán bele-belekap, a feketék és fehérek együttélésével kapcsolatos
problémákat éppen csak karcolja.
Extrák: a rendező
audiokommentárja, werkfilm és a mű megszületéséről szóló további kisfilmek,
kimaradt jelenetek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 276 átlag: 5.55 |
|
|
|
|