KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 27. Magyar Filmszemle díjai
• Szilágyi Ákos: Stalker halott Alekszandr Leonyidovics Kajdanovszkij
FILMSZEMLE
• Ardai Zoltán: Száz forintnak ötven a fele Játékfilm
• Jeles András: Vászka és a kisbaba Gothár, Szirtes
• Vajda Mihály: Tényleg van? Játékfilm
• Dániel Ferenc: Zsűritag, távkapcsolóval Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Rövid képzelet Kisjátékfilm
• Bakács Tibor Settenkedő: Mi lesz veletek? Csajok
• Báron György: Repríz Szamba
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Megabyte és öröklét Hírnév az interneten
• Nyírő András: A netburger Infománia
• Bodoky Tamás: Egyetlen szárnycsapás Pillangó-hatás a Műcsarnokban
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Globális szemek Műholdmonopoly
• Várkonyi Tibor: Privát tévék, közerkölcsök A TF 1-botrány
• Spiró György: Altatás Égi manna

• Karátson Gábor: Buster Keaton még csak száz éves
• Déri Zsolt: Adapter Beszélgetés Volker Schlöndorff-fal
• Csejdy András: Belefér az időbe Halott ember
• Bori Erzsébet: Polanski szökései A Halál és a lányka
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Jane Eyre
• Takács Ferenc: Értelem és érzelem
• Schubert Gusztáv: Othello
• Vidovszky György: A hetedik testvér
• Barna György: Szemtől szemben
• Tamás Amaryllis: Óvakodj az idegentől
• Hungler Tímea: Játékháború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fekete mágia

Hegyi Gyula

 

Sajátos, de egyre több olyan amerikai filmet láthatunk, amely gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő apáról szól. Kezdetben még némi humoros hangsúlyt kapott a konyhában és gyerekszobában új szerepet próbáló férfi csetlő-botló igyekezete, mára azonban az amerikai apák (legalábbis a hollywoodi filmekben) igencsak belejöttek az egyszemélyes szülői szerepkörbe. A Fekete mágia főszereplője rendőrségi pszichológus, aki magánéletében gyengéd apa, hivatásában pedig perverz gyilkosságok lélektani rugóinak szorgos kutatója. És egyre inkább nyomozója is, mert a rendőrség „természetesen” tehetetlen, a dokira marad egy borzalmas és misztikus gyilkosságsorozat felderítése. Fehér középosztálybeli amerikai szülők gyilkolják meg válogatott szadizmussal gyermekeiket, hogy eleget tegyenek egy különös afrikai varázsló félelmetes parancsainak. A varázsló az éhező Afrika véres és sötét babonáit árasztja magából New York városában: és a New Yorkiak, miután minden hitből és rációból kiábrándultak, mohón isszák magukba a fekete mágia gyermekgyilkos kegyetlenségét.

Európai ésszel az ember természetesen azt kérdezné: miért? Sikeres és jólszituált emberek a világ vezető hatalmának legnagyobb városában miért engedelmeskednek egy Afrikából érkező, angolul rosszul beszélő falusi varázsló kegyetlen parancsainak? John Schlesingert, a rendezőt és a film producerét azonban láthatóan más izgatja: a végső, nagy leszámolás, amelyben a pszichológus és barátja részint ökölharcban, részint tűzpárbajban a bűnösök kisebb hadseregével számol le. Egészen Rambo-stílusban. Igen. Amerika más. Tudják ezt az afrikai varázslók is...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4705