KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/március
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Gene Kelly (1912-1996)

• Hirsch Tibor: Mélységiszony Underground
• Kovács András Bálint: Crazy történelem Underground
• Bori Erzsébet: Lekésett randevú Jugoszláv fekete filmek
KÍNA
• Bikácsy Gergely: Az illatozó lelkek tavának filmjei Kína a Temze fölött
• Szőke András: A kínai idő Napló
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A cyberkirály (hold)udvara William Gibson
• Nyírő András: Game over Mortal Kombat
FORGATÓKÖNYV
• Forgách András: Hosszú alkony Forgatókönyv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Szünetjel
• Lőrincz Éva: A pelenkázás művészete
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Széljegyzetek egy képeskönyvhöz Laci, Bonnie és Clyde
KRITIKA
• Csejdy András: Vamos a la playa! Titkom virága
• Turcsányi Sándor: Szintén zenész Desperado
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Parker és az ördögi kör
• Déri Zsolt: Casino
• Bori Erzsébet: Nővérem, nővérem
• Báron György: A skarlát betű
• Ardai Zoltán: Sabrina
• Vidovszky György: Jumanji
• Harmat György: Wong Foo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jézus élete

Gáti Péter

 

John Heyman gyermekeknek szóló bibliai képeskönyvek, képregények és rajzfilmek stílusát és modorát idéző, évtizednyi jótékony feledésből napvilágra került színes illusztrációja Lukács evangéliuma alapján készült. Az újtestamentumi kánon harmadik helyén álló könyvről azt tartják, hogy nem annyira Jézus-életrajz, mint inkább a korai keresztény igehirdetés fő tartalmának pogányok és pogánykeresztények számára készült összefoglalása. John Heyman ennyiben hű maradt Lukács apostol „szelleméhez”. Filmje azonban – narrátoros dramaturgiájával, didaktikus hitpropagandájával – nem több nehézkes tanítómesénél. Miközben túlzottan is hűen és aprólékosan követi Lukács könyvének egyes fejezeteit, jeleníti meg a fontosabb és nevezetesebb csodatételeket, példabeszédeket, teljesen megfeledkezik a legfontosabbról: a képi ábrázolás sajátosságairól. Kétségtelen, hogy hiánytalan egymásutániságban sorjáznak Jézus életének sokat idézett stációi a gyógyítástól a kenyérszaporításon át a csodás feltámadásig, de a hangsúlyozottan etnográfiai hitelességre törekvő, ábrázolásmód realizmusa és a hit csodás elemeinek gyermeteg misztikuma között kiáltó ellentmondás feszül. Pasolini stilizáltán egyszerű, a szellemiség sugárzását közvetítő Jézus-története és Scorsese Sátántól megkísértett Krisztusának a profán jelenidejűségtől megrázó és felkavaró históriája után mosolyt csal a néző szájára, ahogy az angyalok, vagy maga Mózes félig homályban maradó, fénykoszorúval övezett sziluettje megjelenik a vásznon az előcitált bibliai textusnál. John Heyman személytelen, szolgaian pontos „evangéliuma” aligha szerez majd a jézusi tanításnak új híveket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4770