KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/március
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Gene Kelly (1912-1996)

• Hirsch Tibor: Mélységiszony Underground
• Kovács András Bálint: Crazy történelem Underground
• Bori Erzsébet: Lekésett randevú Jugoszláv fekete filmek
KÍNA
• Bikácsy Gergely: Az illatozó lelkek tavának filmjei Kína a Temze fölött
• Szőke András: A kínai idő Napló
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A cyberkirály (hold)udvara William Gibson
• Nyírő András: Game over Mortal Kombat
FORGATÓKÖNYV
• Forgách András: Hosszú alkony Forgatókönyv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Szünetjel
• Lőrincz Éva: A pelenkázás művészete
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Széljegyzetek egy képeskönyvhöz Laci, Bonnie és Clyde
KRITIKA
• Csejdy András: Vamos a la playa! Titkom virága
• Turcsányi Sándor: Szintén zenész Desperado
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Parker és az ördögi kör
• Déri Zsolt: Casino
• Bori Erzsébet: Nővérem, nővérem
• Báron György: A skarlát betű
• Ardai Zoltán: Sabrina
• Vidovszky György: Jumanji
• Harmat György: Wong Foo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zenélő doboz

Fáber András

 

Bűnös-e Michael J. Laszlo nyugdíjas amerikai állampolgár, aki a második világháború után menekült új hazájába, hogy ott a konzervatív (divatjamúlt szóval: reakciós) értékek szellemében éljen s gyermekeit is azok védelmezőivé nevelje? Az egykori m. kir. csendőrség „külön osztaga” tisztjeként elkövette-e az üldözött zsidók ellen mindazokat az el nem évülő, gyalázatos bűnöket, amelyekkel a divatjamúlt szóval: haladó) sajtó, illetve az Egyesült Államok bírósága vádolja?

A polit-krimi műfajában veteránnak számító görög szárimazású francia filmrendező, Gosta-Gavras (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 1969; A vallomás, 1970; Ostromállapot, 1973 szerzője) otthonosan mozog minden olyan országban, ahol a történelmi közelmúltban sérelem érte az emberi és polgári jogokat, nem meglepő tehát, hogy a korábbi görög, cseh vagy latin-amerikai környezet után ezúttal magyar (noha amerikás magyar) közeget választott, amelynek hitelességét (forgatókönyv: Joe Eszterhas) a főszereplők szájába adott magyar mondatok, a Kádárrendszer végnapjainak édességét élvező Magyarországon felvett képsorok, illetve néhány magyar epizódszereplő (Törőcsik Mari, Gera Zoltán) vannak hivatva kidomborítani.

A publicisztikus érdekességű sztorit (melynek modelljét feltehetőleg a pár éve nagy port felvert Demjanjuk-ügy, illetve egy volt magyar nyilas kanadai pőre szolgáltatta) az alkotók igyekeztek „egyéníteni”: paprika, csendőr, bikavér, Lánchíd „színezi” a drámát, no meg a főbb szereplők magánéleti konfliktusa. A megoldás – innen az idei nyugat-berlini fesztiválon Arany Medvével kitüntetett film címe – egy zenélő dobozban rejlik. Legalább ez nem sematikus benne.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4724