KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/március
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Gene Kelly (1912-1996)

• Hirsch Tibor: Mélységiszony Underground
• Kovács András Bálint: Crazy történelem Underground
• Bori Erzsébet: Lekésett randevú Jugoszláv fekete filmek
KÍNA
• Bikácsy Gergely: Az illatozó lelkek tavának filmjei Kína a Temze fölött
• Szőke András: A kínai idő Napló
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A cyberkirály (hold)udvara William Gibson
• Nyírő András: Game over Mortal Kombat
FORGATÓKÖNYV
• Forgách András: Hosszú alkony Forgatókönyv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Szünetjel
• Lőrincz Éva: A pelenkázás művészete
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Széljegyzetek egy képeskönyvhöz Laci, Bonnie és Clyde
KRITIKA
• Csejdy András: Vamos a la playa! Titkom virága
• Turcsányi Sándor: Szintén zenész Desperado
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Parker és az ördögi kör
• Déri Zsolt: Casino
• Bori Erzsébet: Nővérem, nővérem
• Báron György: A skarlát betű
• Ardai Zoltán: Sabrina
• Vidovszky György: Jumanji
• Harmat György: Wong Foo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A vérdíj

Sepsi László

Perriers Bounty – angol–ír, 2009. Rendezte: Ian Fitzgibbon. Szereplők: Cillian Murphy, Brendan Gleeson, Jim Broadbent. Forgalmazó: Ristretto. 88 perc.

Vonzódása a verbalitás kiemelt szerepéhez és az egymásba kuszálódó párhuzamos cselekményszálakhoz viszonylag korán filozófiai fordulatra determinálta az ezredforduló brit bűnfilm-hullámát. Guy Ritchie Revolverében vagy az Erőszakik abszurd egzisztencialista gengszterdrámájában az állandó szövegelés már nem a helyi színezetet hivatott erősíteni (mint még például a Blöffben történt), hanem permanens világértelmezési kísérlet, amelynek legfőbb célja, hogy a szakadatlan szövegfolyam valamiképp rendet vágjon a karikatúrába hajló figurák machinációiból és a rendre megvariált elbeszélésmódokból kibomló káoszban. Az itthon a tavalyi Titanicon debütált A vérdíj ezt receptet követi: közismert toposzon alapuló szüzséjét (piti ügyeskedő egy adósság miatt összetűzésbe kerül a helyi maffiafőnökkel és konfliktusuk felkavarja a nagyvárosi alvilágot) markáns véletlendramaturgia és a Gabriel Byrne hangján megszólaló Kaszás eszmefuttatásai teszik egyedivé, miközben a pikareszk hajszafilm élvezeti értékét megannyi bizarr mellékszereplő hivatott növelni. A tévérendezőként és színészként indult Ian Fitzgibbon ugyan komplex narratív szerkezetek felvázolása és fajsúlyos karakterdráma helyett csak egy stílusos ujjgyakorlatra vállalkozik (melynek legközelebbi rokona a nagyrészt szintén Brendan Gleesonra építő A guardista), a filozófiai töltetről azért nem mond le teljesen. Mi több, a Kaszásnak köszönhetően a lehető legautentikusabb forrásból értesülhetünk az események mögötti magasabbrendű cél mibenlétéről.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11039