KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/március
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Gene Kelly (1912-1996)

• Hirsch Tibor: Mélységiszony Underground
• Kovács András Bálint: Crazy történelem Underground
• Bori Erzsébet: Lekésett randevú Jugoszláv fekete filmek
KÍNA
• Bikácsy Gergely: Az illatozó lelkek tavának filmjei Kína a Temze fölött
• Szőke András: A kínai idő Napló
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A cyberkirály (hold)udvara William Gibson
• Nyírő András: Game over Mortal Kombat
FORGATÓKÖNYV
• Forgách András: Hosszú alkony Forgatókönyv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Szünetjel
• Lőrincz Éva: A pelenkázás művészete
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Széljegyzetek egy képeskönyvhöz Laci, Bonnie és Clyde
KRITIKA
• Csejdy András: Vamos a la playa! Titkom virága
• Turcsányi Sándor: Szintén zenész Desperado
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Parker és az ördögi kör
• Déri Zsolt: Casino
• Bori Erzsébet: Nővérem, nővérem
• Báron György: A skarlát betű
• Ardai Zoltán: Sabrina
• Vidovszky György: Jumanji
• Harmat György: Wong Foo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

KÉPREGÉNY

Tizedik kötetéhez ért Stan Sakai szamuráj-nyula, és immár a hazai képregénykiadás egyik legbiztosabb pontjának tekinthető. Mi több, képes arra a bravúrra, hogy évek óta mesél nagyon hasonló történeteket, de mindegyik kötet tartalmaz annyi fordulatot, hogy ez szinte fel se tűnik.

Sakai legnagyobb titka abban a magától értetődő egyszerűségben rejlik, amellyel elhiteti velünk, hogy történetei gyerekeknek szólnak. Aztán meg előáll olyan drámai jelenetekkel, hogy már-már kikapnánk a csemete kezéből – de végül mégsem tesszük, mert belátjuk, mi sem természetesebb, hogy olvasson életről-halálról, akár szörnyű tragédiákról is, és ehhez kevés bölcsebb tanítómestert találhatunk Sakainál. No és az idősebbeket sem árt emlékeztetni bizonyos értékekre, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. És hozzájuk is megtalálja a hangot.

Usagi Yojimbo 10: Élet és halál között. Fekete-fehér, puhafedeles, 224 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

HATÁRESET

A hagyomány azt követeli, hogy gyerekeknek szóló könyvekben aranyos rajzok legyenek, gömbölyded és mosolygós figurákkal. Nett legyen minden, és főleg semmi ijesztő. De Dave McKeannek nem szokása aranyosakat rajzolni, amint ezt mi is megtudtuk róla Batman: Arkham Elmegyógyintézetnek és a Sandman-kötetek címlapjainak köszönhetően. Igaz, Neil Gaiman története nem is ilyesmit kívánna, elvégre négyéves kislányának egy rémálma ihlette. Aztán Amerikában mégis megválasztották 2003 legjobb gyerekkönyvének – ki érti ezt?

A Farkasok a falban az illusztrált történet és a képregény határán egyensúlyoz, talán egy kicsit utóbbi felé billen inkább. McKean fotómontázsokat, számítógépes hatásokat és kézi rajzot is kombinálva ér el teljesen egyedi stílust, különböző technikákkal érzékeltetve a valóságszinteket. A magyar kötet kivitelezése is valahol félúton van: nálunk a gyerekkönyveknek többnyire keményfedél dukál, talán a kiadó úgy érezte, inkább Gaiman rajongói lesznek rá vevők. Ami azt illeti, az ára is felnőtt pénztárcához van szabva.

Farkasok a falban. Színes, puhafedeles, 56 oldal. Kiadó: Agave.

BD GYŰJTŐKNEK

Volt idő, amikor nyugati képregényt csak az látott Magyarországon, aki el tudott vonatkoztatni a nyelvi határoktól, és képregény fogyasztási vágya felülkerekedett olyan apróságokon, hogy egy kukkot sem tud franciául. Az 1950-es évek közepétől a francia kommunista napilaphoz, a L’Humanité-hez kapcsolódó sportlapok mellett gyerekeknek szóló újságok is eljutottak hozzánk, köztük a főleg képregényeket tartalmazó Vaillant. Abban a korban, amelyben a magyar lapoknak többnyire az ismeretterjesztés ürügyével engedtetett csak meg irodalmi művekből adaptált képregények közlése, sokan falták a lapot – köztük maguk a magyar képregényszerzők is, akik nem egyszer ebből vettek ihletet.

A Reménység úttörői a Vaillant legelső képregénye volt, még 1945-ben indult. Az eleinte egyértelműen Flash Gordonra hajazó sorozat címét az első kalandban látható űrhajóról kapta, bár éppen a magyar kiadást kezdő epizódban hőseink nem hagyják el a Földet. Az író Roger Lécureux, akit nálunk talán leginkább Rahan apukájaként ismernek, a rajzoló pedig a divatgrafikusként kezdett és a Vaillant több más alkotója által mesterként tisztelt Raymond Poïvet volt. A közel hatvan évvel ezelőtt készült A fantasztikus kert igazi bravúrdarab, még ha a történetszövésen érződik is a kor múlása.

A Reménység úttörői 1: A fantasztikus kert. Fekete-fehér, puhafedeles, 52 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

MAGYAR FANTASY

Egy fiatal író és egy tapasztalt grafikus találkozásának köszönhetően jött létre egy új magyar zsánerképregény. Túl kevés ilyen születik mostanában ahhoz, hogy nagyon szigorúan bánjunk vele: dicséretes kezdeményezés, és bár vannak kétségeink, hogy a szerzők óhajának megfelelően nemzetközi karriert lesz képes befutni elektronikus formátumban, reméljük, idehaza sokan fedezik fel a nyomtatott változatot. Saját világán belül jól működő történet, érdekesnek ígérkező, grafikailag is ügyesen jellemzett karakterek, látványos kivitelezés, további izgalmakat kilátásba helyező befejezés – ennél többet nem is várunk el egy váratlanul felbukkanó újdonságtól.

Swords 1. Színes, irkafűzött, 32 oldal. Írta Nemeskéri Attila, rajzolta Szendrei Tibor. Kiadó: Phantom Shock Kft.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10885