KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 27. Magyar Filmszemle játékfilmjei
MAGYAR FILM
• Forgách András: A későromantika előérzete A Harmadiktól a Woyzeckig
• Székely Gabriella: Mit ér a Hunnia? Beszélgetés Simó Sándorral
• Barna György: Mozibejáró Szúrópróba
• Báron György: Egy nadrágban Szeressük egymást, gyerekek!
• Hirsch Tibor: Vicc az egész Sztracsatella
• Tamás Amaryllis: Érzékek iskolája Beszélgetés Sólyom Andrással
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A Bermuda-kör Lengyel animáció
HARTLEY
• Déri Zsolt: A száj bűnhődik Beszélgetés Hal Hartley-val
• Bori Erzsébet: Beomló alkony Flört
LENGYEL FILM
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ahol a szakma él A gdynai fesztiválon
• Pályi András: Szilézia megszállottja Beszélgetés Kazimierz Kutzcal
AKCIÓMOZI
• Nevelős Zoltán: Hongkongi képfegyver Távol-keleti erőszakfilmek
• Speier Dávid: Hongkongi képfegyver Távol-keleti erőszakfilmek
WESTERN
• Turcsányi Sándor: Oh, te drága Clementina... Út a technowesternig
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Fölszeletelve Infománia
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Kapreál Égi manna
KRITIKA
• Fábry Sándor: Mutter angróban Titkos gyilkos mama
LÁTTUK MÉG
• Makai József: Lövések a Broadwayn
• Hegyi Gyula: Don Juan DeMarco
• Déri Zsolt: D’Artagnan lánya
• Vidovszky György: Az igazira várva
• Bíró Péter: Bérgyilkosok
• Takács Ferenc: Az amerikai elnök
• Tamás Amaryllis: Veszélyes kölykök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vaskos tréfa

Upor László

 

A film főhőse (Alberto Sordi) amolyan nagy tréfamester. Befolyásos márki ő – a pápai titkos tanács tagja –, aki magas rangja ellenére (de annak védelme alatt) vígan űz gúnyt mindenből és mindenkiből. Tréfái hol szellemesek, hol ízetlenebbek, közönségesek, vagy épp vérlázítóak; s a koldustól a pápáig mindenkire veszélyes hősünk féktelen humora.

Minden csínyek betetőzéseként elvitet, s a maga helyébe ültet egy szénhordót – véletlen lelt hasonmását. Ennek a nem túl eredeti (és meglehetősen erőtlenül kidolgozott) dramaturgiai ötletnek köszönhetően Sordi kettős szerepben tündökölhet. Csakhogy mindez kevésnek bizonyul. Monicelli filmje nem gyalázatosan rossz, nem csapnivaló, csak éppen nincs sok értelme megnézni. Van benne egy kevés politika (a Napóleon megszállta Rómában játszódik a történet); felvillannak barátságok, szerelmek; de mindez soha nem eléggé fontosan, nem eléggé hitelesen, nem eléggé érdekesen. A legnagyobb baj azonban az, hogy az egész film – bár láthatóan annak szánták – nem elég mulatságos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5858