KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 27. Magyar Filmszemle játékfilmjei
MAGYAR FILM
• Forgách András: A későromantika előérzete A Harmadiktól a Woyzeckig
• Székely Gabriella: Mit ér a Hunnia? Beszélgetés Simó Sándorral
• Barna György: Mozibejáró Szúrópróba
• Báron György: Egy nadrágban Szeressük egymást, gyerekek!
• Hirsch Tibor: Vicc az egész Sztracsatella
• Tamás Amaryllis: Érzékek iskolája Beszélgetés Sólyom Andrással
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A Bermuda-kör Lengyel animáció
HARTLEY
• Déri Zsolt: A száj bűnhődik Beszélgetés Hal Hartley-val
• Bori Erzsébet: Beomló alkony Flört
LENGYEL FILM
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ahol a szakma él A gdynai fesztiválon
• Pályi András: Szilézia megszállottja Beszélgetés Kazimierz Kutzcal
AKCIÓMOZI
• Nevelős Zoltán: Hongkongi képfegyver Távol-keleti erőszakfilmek
• Speier Dávid: Hongkongi képfegyver Távol-keleti erőszakfilmek
WESTERN
• Turcsányi Sándor: Oh, te drága Clementina... Út a technowesternig
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Fölszeletelve Infománia
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Kapreál Égi manna
KRITIKA
• Fábry Sándor: Mutter angróban Titkos gyilkos mama
LÁTTUK MÉG
• Makai József: Lövések a Broadwayn
• Hegyi Gyula: Don Juan DeMarco
• Déri Zsolt: D’Artagnan lánya
• Vidovszky György: Az igazira várva
• Bíró Péter: Bérgyilkosok
• Takács Ferenc: Az amerikai elnök
• Tamás Amaryllis: Veszélyes kölykök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Bélier család

Barkóczi Janka

La famille Bélier – francia, 2014. Rendezte: Eric Lartigau. Írta: Victoria Bedos, Thomas Bidegain és Stanislas Carré de Malberg. Kép: Romain Winding. Zene: Evgueni és Sacha Galperine. Szereplők: Louane Emera (Paula), Karin Viard (Gigi), Francois Damiens (Rodolphe), Luca Gelberg (Quentin). Gyártó: Jerico. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 106 perc.

 

Két évvel ezelőtt egy angyali tinédzser a rettenetes rózsaszín vattafelhőből álló gigantikus színpadi díszletek közül is képes volt elvarázsolni a francia tehetségkutató dalverseny zsűrijét. Az Imagine-t akkor ijesztő ártatlansággal éneklő bakfis, Louane Emera, most megkapta élete első filmszerepét egy kedves vidéki família idilli hétköznapjait bemutató vígjáték gimnazista hősnőjeként. A komédia címszereplői szép zöld farmjukon teheneket tartanak, tejtermékeket gyártanak, jó családhoz illően olykor kibékülnek, olykor civódnak, vagyis minden szempontból tökéletesen átlagosak. Az egyetlen különbség köztük és a kisváros többi lakója között, hogy tizenéves lányukat leszámítva, süketnémák. Az egy szem lány pedig, mit ad ég, éppen egy iskolai kórusba csöppenve fedezi fel magában a tehetséget, aminek következtében úgy dönt, hogy profi énekesnővé képezi magát. Elengedheti-e a hangját soha meg nem halló család és ő maga jól dönt-e, ha elszakad tőlük? Meddig terjedhet a szülői és meddig a gyermeki gondoskodás? A sok lehetőséget rejtő sztori azonban sajnos kiaknázatlan marad, és fergeteges esélyegyenlőségi poénözön helyett, jobb pillanatokkal megszórt, végül mégis feledhető nyári kikapcsolódást kínál. A forgatókönyv szálai összegabalyodnak és kioltják egymást, az egyébként neves színészek (Karin Viard, François Damiens) pedig őrjítően túljátsszák szerepüket, amivel sikerül azt a benyomást kelteniük, hogy nem süketnémát alakítanak, hanem idegbeteget. A tisztességes munkát végző Louane mellett a visszafogottan megjelenő, ezért szinte fel sem tűnő fiútestvér, Luca Gelberg a leghitelesebb – igaz, hogy a szereplők közül ő az egyedüli, aki valóban siket. A film összességében így mindössze arra a Brian életéből jól ismert szentenciára erősít rá, miszerint boldogok a sajtkészítők, legalábbis Franciaországban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12352