KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 27. Magyar Filmszemle játékfilmjei
MAGYAR FILM
• Forgách András: A későromantika előérzete A Harmadiktól a Woyzeckig
• Székely Gabriella: Mit ér a Hunnia? Beszélgetés Simó Sándorral
• Barna György: Mozibejáró Szúrópróba
• Báron György: Egy nadrágban Szeressük egymást, gyerekek!
• Hirsch Tibor: Vicc az egész Sztracsatella
• Tamás Amaryllis: Érzékek iskolája Beszélgetés Sólyom Andrással
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A Bermuda-kör Lengyel animáció
HARTLEY
• Déri Zsolt: A száj bűnhődik Beszélgetés Hal Hartley-val
• Bori Erzsébet: Beomló alkony Flört
LENGYEL FILM
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ahol a szakma él A gdynai fesztiválon
• Pályi András: Szilézia megszállottja Beszélgetés Kazimierz Kutzcal
AKCIÓMOZI
• Nevelős Zoltán: Hongkongi képfegyver Távol-keleti erőszakfilmek
• Speier Dávid: Hongkongi képfegyver Távol-keleti erőszakfilmek
WESTERN
• Turcsányi Sándor: Oh, te drága Clementina... Út a technowesternig
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Fölszeletelve Infománia
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Kapreál Égi manna
KRITIKA
• Fábry Sándor: Mutter angróban Titkos gyilkos mama
LÁTTUK MÉG
• Makai József: Lövések a Broadwayn
• Hegyi Gyula: Don Juan DeMarco
• Déri Zsolt: D’Artagnan lánya
• Vidovszky György: Az igazira várva
• Bíró Péter: Bérgyilkosok
• Takács Ferenc: Az amerikai elnök
• Tamás Amaryllis: Veszélyes kölykök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Második esély

Forgács Nóra Kinga

En chance til – dán, 2014. Rendezte: Susanne Bier. Írta: Anders Thomas Jensen. Kép: Michael Snyman. Zene: Johan Söderqvist. Szereplők: Nikolaj Coster-Waldau (Andreas), Ulrich Thomsen (Simon), Nikolaj Lie Kaas (Tristan), Maria Bonnevie (Anna). Gyártó: Zentropa / DR / Film Fyn. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 120 perc.

 

A dán Susanne Bier (Testvéred feleségét..., Esküvő után, a Golden Globe- és Oscar- díjas Egy jobb világ) és állandó forgatókönyvíró társa, Anders Thomas Jensen (a Zöld hentesek és az Ádám almái író-rendezője) legújabb opusát, a Második esélyt a 2014-es Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be. Munkáik hatásában fontos szerepe van az információadagolás sajátosan precíz módjának, így a cselekmény bemutatása erősen ellenjavallt, különösen igaz ez a legfrissebb darabra, ami őrzi ugyan a Bier-Jensen univerzum két visszatérő vonását (a drámaiság megőrzése a melodrámai dúsítás ellenére, több nagyjából egyenrangú szereplő mozgatása), mégis egyértelmű lépéseket tesz egy kiemelt figura döntéseinek a középpontba helyezése és ezzel párhuzamosan egy zsáner(család), a bűnügyi film felé. Ám egy harmadik visszatérő motívumot is tovább visz a film, egy társadalmat szolgáló, alapvetően jó szereplő kerül morálisan ambivalens, szélsőséges helyzetbe (az Afganisztánban szolgálatot teljesítő békefenntartó vagy az Afrikában dolgozó orvos után most egy rendőr), ez most fő konfliktussá válik, így mégsem lehet teljesen eltekinteni a sztori exponálásától.

Andreas és társa, Simon egy drogfüggő pár lakásán razziáznak és egy csecsemőt találnak borzalmas körülmények között. Andreas friss édesapa, mélyen megviseli az eset, minden hivatalos lehetőséget végigjár, hogy a karcos múlttal bíró Tristantól és barátnőjétől, Sannétól gondozásba kerüljön a pici, ám igyekezete hiábavaló. Mikor saját gyermeke váratlanul meghal, felesége, Anna pedig öngyilkossággal fenyegetőzik, Andreas úgy dönt, saját fia holttestét kicseréli Tristan és Sanne egészséges kisfiára. Andreas azzal nem számol, hogy – ahogyan más Bier-hősök sem – ő sem kerülheti el a szembenézést, sem pedig sorsa további kihívásait. A Bier-filmekben szintén visszatérően megjelenő hiányt most egy aprócska holttest jelzi, és addig nem lelhet majd békét, míg meg nem találja a testet, és meg nem érti minden titkát.

A Második esély hideg zug, az intimitás, biztonság, szabadság pillanataira nincs idő, formalizáltabb, kevésbé élő világot ismerünk meg. A Bier-Jensen páros azonban nem hazudtolja meg magát, hisznek abban, hogy a rossz ellen ugyan nincs védelem, de létezik új kezdet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12186