KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/december
1895–1995
• Lukácsy Sándor: Mindennapi káprázataink
• Horváth György: Álmomban Keaton A Generális helyszínén
• Molnár Gál Péter: Arany-film Honi kezdetek
NŐ-IDOLOK
• Molnár Gál Péter: Szőkék előnyben Hősnő-tipológia

• Popper Péter: Százéves fiatalok A film és a pszichoanalízis
• Ardai Zoltán: Örök erdő Álomsúly
• Bikácsy Gergely: „Sivatagi tizenhármak” Vissza a filmművészetbe
• Kelecsényi László: „Sivatagi tizenhármak” Vissza a filmművészetbe
• Jancsó Miklós: Száz év magány
• Szilágyi Ákos: Mi a mozi most? Gutenberg printere

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Klein úr

Soós Tamás Dénes

Monsieur Klein – amerikai, 1976. Rendezte: Joseph Losey. Szereplők: Alain Delon, Jeanne Moreau, Francine Bergé. Forgalmazó: Mirax. 89 perc.

 

Mint a filmen vezérmotívumként végigvonuló keselyű, olyan közönyös, kegyetlen, gőgös és mohó Monsieur Klein (Alain Delon) is. Műtárgykereskedőként erkölcsi skrupulusok nélkül használja ki az 1942-ben elébe táruló lehetőségeket: a műkincseiket áron alul eladó zsidókon élősködve növeli vagyonát. Egy nap viszont izraelita újság landol a lábtörlőjén, mert valaki őt is felvette az előfizetők listájára. A kínos ügyben reklamál a rendőrségen, ám látva azok érdektelenségét, inkább magánnyomozásba kezd Robert Klein nevű zsidó névrokona után, akinek feltehetőleg az ellenállási mozgalomhoz is köze van. Kutakodik a megszállás alatt is gondtalanul élő francia arisztokrácia és a koszlott, romos külvárosi lakásokban tengő polgárok körében, de csak körbe-körbe bolyong a megszállt Párizsban. Mint A per Josef K.-ja, a tévesen és „ártatlanul” vád alá helyezett férfi az ügy megszállottjává válik, hogy végül elfogadva magasabb, metafizikai szintű bűnösségét, elsodródjon végzete felé.

A rendező, Joseph Losey nem veszi át a Kafka alkotásaira jellemző szürrealitást, művét inkább a hitchcocki „menekülő ember”-filmek és a krimi rejtélydramaturgiája mentén strukturálja. A parabolisztikus Klein úr le is rója tiszteletét A tévedés áldozata és az Észak-északnyugat előtt, ám a suspense mesterének akciódús szerkesztésmódját egy intellektuálisabb megközelítésre cseréli. A doppelgänger-motívum a titok táplálása mellett a fizikai és kulturális sztereotípiák mentén definiált zsidóság üldöztetésének abszurd és irracionális voltát nyomatékosítja. Elvégre a leglelkesebb kollaborátor is kiközösítetté válhat, ha nem tudja bizonyítani ártatlanságát. A kétértelműre árnyalt, többféle olvasatot is megengedő thriller fináléja finoman bomlasztja szét az elvárásokat: az utolsó pillanatban érkező segítség és a kutatás sikerességének illúziója helyére a kikerülhetetlen fátum elfogadása lép. Nincs pátosz, nincs melodráma: csak az antiszemitizmus, az apátia és a dölyfösség húsba vájó kritikája.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11579