KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Iskolai valcer

Kulcsár Mária

 

Szovjet anyának is lehet szeretője. Sőt: érettségiző lánya terhes, a papa pipogya, megszökik a gyenge akaratú vőlegény, az egyenruha-dogmákba kövült katonatiszt világa nevetségesen érthetetlen.

Mihalkov-Koncsalovszkij, Tarkovszkij, Nyikita Mihalkov után Pavel Ljubimov is felismerte: a hetvenes évek összekuszálódott társadalmi és magánéleti viszonyai közt bukdácsoló nézőt hidegen hagyja a Makulátlan Hős sztereotip figurája. A becsületes, okos gondolat azonban magánügy marad, ha nem a hozzá megfelelő formában és színvonalon jut „el közönségéhez. Nem érdekelhetnek a bizonytalan figurák, felületes kapcsolatok, ha bizonytalan és felületes A Rogyionova forgatókönyve, melyben szerepelnek. Némelyik jelenet ódivatú-szentimentális művészkedése nevetésre ingerel: miközben fiúhősünk rigófüttyös erdőben enyeleg menyasszonyával, elhagyott kedvese szorongva sétál az ÁB-bizottság épülete előtt, szakadó esőben, természetesen. Hasonlóan gyermekded dramaturgiai fordulatok lökdösik előre az erőltetett történetet, melyet jó szívvel elfeledhetett volna a rendező.

Maradna esendő, küszködő, egymással harcoló figuráinak embersége, a fodros-fátylas, kicsinyes „pompájú” ünnepélyek kesernyés groteszfcuma, az utcák, udvarok, osztálytermek, iskolai ama-tőrfilmek nosztalgiája.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8156