KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A dervis lerombolja Párizst

Kapecz Zsuzsa

 

Van ebben a filmben minden, amit egy európai a keleti egzotikumok közé sorol: az iszlám építészet remekei, nyüzsgő piac, tarka szőnyegek, utcai táncosnők, szertartásos teaivás és kebabevés, fátyol mögé bújó lányok és vendégszerető férfiak. Úgy tűnik, hogy ennyi lehetőség közül a rendezők se tudtak határozottan választani; a természet kedvelőit elgyönyörködtetik a vad hegyekkel és a végtelen pipacsmezőkkel, a mesére vágyók láthatnak megnyergelhetetlen paripát és csodatevő dervist, akik pedig „olyan szerelmeset” szeretnének, figyelhetik a bájos hősnőt, sikerül-e szoknyája mellett tartania kalandvágyó vőlegényét. A bonyodalmak okozója többnyire egy lelkes francia természetbúvár, aki kaukázusi gyógynövény-leleteivel Linné babérjait kívánja megtépázni, és vendéglátója vőül kiszemelt fogadott fiában felébreszti a kíváncsiságot a tudomány, s annak bölcsője, Párizs iránt. A fiú mindenképpen menni akar, nem segíthet itt más, csak a csoda, és az természetesen nem is marad el, hiszen a karabai emberek jóindulatánál csak a találékonyságuk nagyobb.

Minden szerencsésen végződik: a francia tudós elutazik, a mohamedán vőlegény megnősül, Párizsban meg hipp-hopp kitör a forradalom. Csupán a néző kételkedik kissé ebben az azerbajdzsáni mesevilágban, úgy érzi, ő is a filmbeli bűvös ládikóba bámult: minden majdnem olyan itt, mintha igazi lenne, – de valahogy mégsem az.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8019