KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Alvilág

A kis cézár felesége

Benke Attila

Az RTL Klubon futó, Ujj Mészáros Károly rendezte Alvilág újabb nemzetközi színvonalú gengsztersorozattá érhet

 

A magyar közönségfilm 2010-es évekbeli megújulásával párhuzamosan színvonalas hazai tévésorozatok is felbukkantak. A magyar HBO három emlékezetes szériát gyártott: a Társas játék (2011–2013) párkapcsolati dráma, a Terápia (2012–2017) pszichoterápiákon keresztül foglalkozott társadalmi problémákkal, míg az Aranyélet (2015–2018) a gengszterfilm műfaját használta fel politikai kritika megfogalmazásához. Az utóbbi években több-kevesebb sikerrel a kereskedelmi csatorna, az RTL Klub is megpróbálta követni a példát saját gyártású tévésorozataival (A mi kis falunk, 2017–; A Tanár, 2018–). Az RTL legújabb szériája a 2019 február 19-én elindított Alvilág, amelyet sokan már plakátja alapján is az Aranyélet arcátlan másolatának tartottak (többek között az oldalról látható, a negatív hőst megformáló Fekete Ernő miatt, aki ebből a perspektívából hasonlított az HBO-sorozat gengszterét eljátszó Anger Zsoltra). Azonban az Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér, 2016; X – a rendszerből törölve, 2018) által rendezett, Bodzsár Márk (Isteni műszak, 2013) és Köbli Norbert (A berni követ, 2014; Apró mesék, 2019) által írt Alvilág teljesen más hangvételű történet.

 

Hollandiából érkezett szállítmány

Miként A mi kis falunk szlovák, A Tanár pedig német sorozat alapján készült, úgy az Alvilág is egy külföldi szériát adaptált, és nem az egyébként finn eredetű Aranyélet farvizén evez. Az RTL Klub gengsztersorozata a nagysikerű holland Fű és fehér por (2010–2017) magyar változata. Pieter Bart Korthuis és Diederik van Rooijen eredetije egy Carmen van Walraven nevű családanya „felemelkedés és bukás”-története. Carmen a széria legelső részében még naiv kívülálló, aki boldog családi életet él három gyermekével és férjével, Fransszal, akinek piszkos ügyletei felett sokáig szemet hunyt. Azonban egy napon a férfi két társával, Carmen bátyjával, Irwannal és a kábítószerfüggő Steve-vel eltulajdonít egy busás pénzzel kecsegtető drogszállítmányt, amire a Schiller nevű, nagyban utazó gengszternek is szüksége lenne. Az első évad azt mutatja be, hogy férje halála után Carmen hogyan próbál a rendőrség és az alvilág között egyensúlyozva rendet tenni, ugyanakkor kívülállónak maradni. Bár a nő sikeresen elkerüli a börtönt, és kiiktatja Schillert, a második évadban már nem tud tovább ellenállni a bűn csábításának. A harmadik évadtól az utolsóig pedig arról szól a Fű és fehér por, amiről az amerikai Breaking Bad (2008–2013, nálunk Totál szívás címen futott a televízióban) is: a bódító hatalomról, ami miatt a bűnbe esett átlagember végzete felé száguld.

Az árulásokkal, kegyetlen döntési helyzetekkel és családi drámákkal teli Fű és fehér por zajos sikert aratott Hollandiában, számos díjjal jutalmazták (többek között a Carment alakító Monic Hendrickx játéka miatt), és a széria nemzetközi szinten is gyorsan ismertté vált (Magyarországon a FilmBox csatornán volt látható). Ennek eredménye lett az egy évad után törölt, az ABC-n (itthon az AXN-en) sugárzott amerikai adaptáció, a Vörös özvegy (2013) és a jóval sikeresebb, 2015 óta futó svéd változat, a Gåsmamman. A magyar Alvilágnak alacsony nézettségi adatai alapján sajnos nincs, de minőségét tekintve nagyon is lehetne jövője.

 

Lady Gangster

A Fű és fehér por, illetve adaptációinak különlegességét az adja, hogy főszereplőjük egy nő, aki hasonló utat jár be, mint a klasszikus gengszterfilmek nagyra törő, nagyot bukó antihősei. A gengszterfilm műfaját meghatározó mesterhármas, A kis cézár (1931), A közellenség (1931) és A sebhelyesarcú (1932), valamint a zsáner későbbi darabjai (Magas Sierra, 1941; A keresztapa, 1972, Nagymenők, 1990; Amerikai gengszter, 2008; Legenda, 2015) jellemzően férfibűnözőket vonultattak fel. A Megcsúfolt nő (1937), a Lady Gangster (1942) vagy Roger Cormantól az Átkozott mama (1970) női gengsztereikkel szabályt erősítő kivételek. Jóllehet, a Breaking Badben és az Aranyéletben is ideiglenesen hatalmi pozícióba kerülnek a férfi főhősök feleségei, azonban a fő konfliktusokat továbbra is a férfiak rendezik el. A nő a gengszterfilmekben és sorozatokban általában háttérbe szorul, a drága autók és a luxusrezidenciák mellett a vagyonát törvénytelen eszközökkel gyarapító bűnöző státuszszimbólumaként tűnik fel.

A Fű és fehér por és az Alvilág ellenben arról szólnak, hogy a nő (Carmen / Nóra) a kispályás gengszter (Frans / Ádám) halála után miként tör ki ebből a státuszszimbólum-szerepből. Az első rész nyitójelenetében felrajzolódnak a patriarchális család erőviszonyai: a két fiú (a magyar változatban Máté és Bence) marakodik egymással, és míg az anya rendre utasítaná őket, az apa szerint rájuk kell hagyni, mert ettől válnak „igazi férfiakká”. A nyitójelenet azért is kulcsfontosságú, mert egy extrém helyzetet vázol fel (káosz a családban), ami a jövőben állandósul, mivel gyermekei biztonsága érdekében az anya kénytelen családfővé és gengszterré válni. Ám a holland eredetiben és az Alvilágban a főhősnő hiába harcol anyatigrisként a família egyben tartásáért, a nagyformátumú gengszter (Schiller, illetve Schneider), az áruló Steve és a rendőrség ellen folytatott harc közben Carmen, illetve Nóra gyerekei elhidegülnek édesanyjuktól, és bajba kerülnek (Natalie-t / Natasát elrabolják).

Így a Fű és fehér por és magyar változata nemcsak bűnügyi drámák, de női drámák is. Arra irányítják a figyelmet, hogy korunkban bár a nő elnyerheti szellemi és anyagi függetlenségét, de a társadalom továbbra is számon kéri rajta a modern kenyérkereső szerep mellett a hagyományos anyaszerepet is. A két sorozat szerint ára van annak, ha valaki nőnek születik: ez a nemi szerep állandó harcot jelent a sztereotípiák és a férfi fetisizáló tekintete ellen. A Fű és fehér porban és az Alvilágban is hangsúlyos, hogy Schiller, illetve Schneider és a főhősnő nyomában járó rendőrnyomozó (Jim / Péter) minden adandó alkalommal megmotozzák Carment / Nórát. Nem feltétlenül azért, hogy van-e nála fegyver, hanem hogy testi kontaktusba kerüljenek a vonzó családanyával, akit a gengszter többször nyíltan meg is környékez. Ezért szimbolikus, amikor Carmen / Nóra szembe fordul kvázi szexuális zaklatójával, fegyvert szegez rá, illetve bérgyilkosával (Luther / Milán) megöleti őt. A férfihatalmat szimbolizáló pisztoly a nő kezébe kerül, és a tárgyiasítás egyik legfőbb eszközével utasítja el, hogy fétisnek tekintsék őt. Vagyis ezekben a gengsztersorozatokban a nő számára a hatalom nemcsak pénzt és emberek feletti uralmat jelent, hanem lehetőséget a konvencionális nemi szerepek meghaladására, és egy új, erős női identitás felépítésére.

 

Kilépni a keresztapa árnyékából

Az Alvilággal két nagy gond van. A sorozat alkotói gyakorlatilag nem adaptálták, hanem lemásolták a Fű és fehér port. Ha felváltva nézzük a két széria epizódjait, a színészeket leszámítva olyan, mintha végig ugyanazt a sorozatot követnénk, minthogy bizonyos esetekben nemcsak a dialógusok vagy a zene, de a beállítások, sőt a díszletek is szinte tökéletesen megegyeznek. Mivel a holland eredetit Magyarországon is sugározták, készült hozzá magyar szinkron, így felmerülhet a kérdés, hogy a hazai közönség miért az Alvilágot, a „másolatot” nézze, ha elérhető számára az eredeti is. Az amerikai Vörös özvegynek kevés erénye van: az egyik az, hogy ha rossz irányba is, de alkotói mertek változtatni az alaptörténeten.

Tulajdonképpen ebből a problémából fakad az Alvilág másik negatívuma is. A nő drámája ugyan aktuális és érvényes a mai Magyarországon, azonban az Aranyélettel ellentétben Ujj Mészáros Károlyék tévésorozatán alig érződik, hogy ebben az országban játszódik. A rendőrnyomozó itt cigány származású, de ennek nincs különösebb jelentősége az első évadban. Az Aranyélet sokszor esett túlzásokba, de kétségtelenül hitelesen rajzolta meg a rendszerváltás utáni Magyarország „kórképét” a politikai hatalmat átható korrupcióval, a fehérgalléros bűnözéssel vagy az államszocializmus negyven évének társadalmat megrontó maradványaival. Ujj Mészáros Károly legutóbbi mozifilmjében, az X-ben merészen bemutatta az Aranyéletben is ábrázolt társadalmi-politikai problémákat, azonban a rendező csak rendezői stílusát és színészeit (Balsai Móni, Schmied Zoltán, Bujáki Zsófia) mentette át mozifilmjeiből, szociális érzékenységét viszont nem tudta érvényesíteni a sorozatban. Persze nem szükséges minden magyar bűnügyi filmnek vagy sorozatnak direkten politizálnia, viszont a gengszterfilm műfaja társadalomkritikus zsáner, és az ebben rejlő potenciált az Alvilág alkotói nem aknázták ki. Pontosabban annyira igen, amennyire a Fű és fehér por is, hiszen a drogbiznisz és a szervezett bűnözés globális problémáknak tekinthetők. Emellett az első évadban még nem sikerült súlyt adni Nóra gyerekeinek, pedig a Natasát alakító, az X-ben is főszerepet játszó Bujáki Zsófia és a legkisebb fiút, Bencét megformáló Cservák Zoltán (meggyőző alakítást nyújtott Csicskár Dávid 2016-os Uchebnik című ötvenhatos rövidfilmjében) is tehetségesek.

Összességében az Alvilág a kereskedelmi csatorna felhozatalához képest meglepően színvonalas sorozat, amelyet Ujj Mészáros Károly biztos kezű rendezésének, a remek színészeknek és természetesen az izgalmas alaptörténetnek köszönhet. Kár, hogy az alacsony nézettség veszélyeztetheti a folytatást. Pedig további évadokban az alkotók megmutathatnák, hogy a bemelegítés után ki tudnak lépni a „holland keresztapa” árnyékából.

 

ALVILÁG – magyar tévésorozat, 2019. Rendezte: Ujj Mészáros Károly. Írta: Köbli Norbert, Bodzsár Márk. Kép: Szecsanov Martin. Producer: Bodzsár István, Herman Péter. Szereplők: Balsai Mónika (Nóra), Fekete Ernő (Schneider), Schmied Zoltán (Ádám), Bujáki Zsófia (Natasa), Cservák Zoltán (Bence), Miller Dávid (Máté), Hevér Gábor (Ervin), Molnár Levente (Steve), Rajkai Zoltán (Milán), Bezerédi Zoltán (András), Szirtes Ágnes (Nóra édesanyja). Gyártó: Uniofilm. Az RTL Klub bemutatója. 8x60 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 50-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14090