KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Esélylesők

Roboz Gábor


Il capitale umano – francia-olasz, 2013. Rendezte: Paolo Virzì. Írta: Stephen Amidon regényéből Paolo Virzì, Francesco Bruni és Francesco Piccolo. Kép: Jérome Alméras és Simon Beaufils. Zene: Carlo Virzì. Szereplők: Fabrizio Bentivoglio (Dino), Matilde Gioli (Serena), Valeria Bruni Tedeschi (Carla). Gyártó: Motorino Amaranto. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.

A Toszkán szépséget is jegyző Paolo Virzì Olaszország egyik legnépszerűbb, díjakkal is bőven elismert közönségfilmese, aki két-három évente jelentkezik újabb egészestéssel, és legutóbbi munkájával is biztosra ment. Változás mindössze abban történt, hogy még egy komédia vagy vígdráma helyett ezúttal könnyedebb pillanatoktól mentes drámát forgatott egy cserbenhagyásos gázolás kapcsán összefonódó sorsokról. A 2013-as filmben egy középosztálybeli ingatlanos igyekszik fenntartani családja egzisztenciáját, és ebben nagy segítséget nyújthat neki, hogy kamaszlánya egy dúsgazdag vállalkozó fiával jár, a baleset apropóján pedig fény derül a főbb szereplők titkaira és gyarlóságaira.

A Stephen Amidon regényéből adaptált Esélylesők cselekményét a három nézőpontú, időbontásos szerkezet dobja fel, amely persze váratlan fordulatok beiktatására is lehetőséget ad, és Virzì húsz éves rutinjával nem is hagyja ki a ziccert. A redundanciákat kerülő, karaktercentrikus sztori három egészen különböző élethelyzetet jelenít meg, és a többé-kevésbé árnyalt jellemrajzok mentén nem csak egy-egy személyes történet sejlik fel, hanem a háttérként szolgáló olasz gazdasági válság is. A lélektelen öltönyös és a kapaszkodni próbáló ingatlanos figuráján keresztül Virzì könnyen emészthető parabolát készített a kapzsiságról és az erkölcsi szempontokat felülíró boldogulás-vágyról: az Esélylesők profin összerakott mozi, ugyanakkor valószínűtlen, hogy épp ettől gazdagodnánk új belátásokkal az emberélet értéke és a kapitalizmus viszonyát illetően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12190