KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/november
KRÓNIKA
• Létay Vera: Zsugán István
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Randevú a kompjuterrel Az interaktív játék
• Kömlődi Ferenc: A káoszlakó Techno, trance, ambient…
• Almási Miklós: Stúdiót veszek
MAGYAR MŰHELY
• Simó György: Közönségfilm, az új avantgárd Beszélgetés Kern Andrással és Koltai Róberttel

• Nánay Bence: Apró gesztusok mozija Derek Jarman másik arca
1895–1995
• Antal István: Száz év alternatív Oberhausen
• Bori Erzsébet: Egy évszázad egy évben
KÖNYV
• Kőniger Miklós: Csillaghullás Lexikonok a jubileumra
• Györffy Miklós: Mi (volt) a film? André Bazin tanulmánykötetéről

• Bakács Tibor Settenkedő: Ecce Homo Jaroslav Papoušek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Képtelenség Égi manna
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Magyar mumpsz A brooklyni testvér
• Déri Zsolt: Lélekmentő perverziók Keserű méz
• Csejdy András: A tukmák Shop-Stop
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Apám életére
• Takács Ferenc: Apollo 13
• Turcsányi Sándor: Nell, a remetelány
• Takács Ferenc: Neruda postása
• Barna György: Játssz a túlélésért
• Tamás Amaryllis: Zero Patience
• Schubert Gusztáv: A hálózat csapdájában
• Harmat György: Dolores Claiborne

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Variációk szexre

Tosoki Gyula

 People Fucking – kanadai, 2007. Rendezte: Martin Gero. Szereplők: Diora Bird, Callum Blue, Josh Dean. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 87 perc.

Ámulatba ejtő, hogy egyes kortárs rendezők milyen állhatatosan igyekeznek új és újabb színekkel gazdagítani a romantikus vígjáték zsánerét, illetve milyen kitartóan próbálják meg kellemmel és bájjal (Az 50 első randi), vaskos humorral (A 40 éves szűz; Lepattintva), vagy pedig drámaisággal (500 nap nyár) megtölteni a műfaji öntőformákat. A kanadai Martin Gero fesztiváldíjas debütfilmje ott kezdődik, ahol a kortárs romantikus komédiák jobbára befejeződnek. Öt szexuális aktus történetét meséli el, de nem a meztelen testek megmutatására koncentrál, inkább a csupasz tényeket sorolja elő különböző párkapcsolatokban. Mondjuk úgy: Gero a XXI. század elejére megváltozott, deformálódott, elkorcsosult nemi szerepek problémakörében kutakodik. A liezonokat a szereplők (egy expár, egy házaspár, egy egyéjszakás kettős, két barát, valamint egy édeshármas) bénázási hajlamai kapcsolják össze, csöppet Mazursky Bob és Carol és Ted és Alice című klasszikusának modorában, de annál kevésbé hatásosan. A film gyengesége, hogy gyakran nem áll ellen a közhelyeknek, néhol közel óvakodik az ízléstelenséghez, továbbá a második harmadában szűken méri a poénokat, erénye azonban, hogy végeredményben sikerül valamit bemutatnia a mindenkori párkapcsolatok sokszínű teszetoszaságából. Jóllehet az egyes epizódok között jelentősek a színvonalkülönbségek (az édeshármas szál nagyon halovány), számos pillanatában érzékletes a mese (megindító az exek elválásának jelenete, beszédes az egyéjszakás csődör kilépője).

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10470