KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szökevény

Gervai András

 

A II. világháborús történet fiatal partizánhőse harc, pontosabban menekülés közben hazaszökik édesanyjához. Drámai vétségéért valóságos kálváriát jár, a forradalmi bíróság halálra ítéli. Parancsnoka azonban nem hajtja végre az embertelen döntést, s ő későbbi heroikus magatartásával rászolgál a bizalomra.

Trajce Popov rendező igyekezett szakítani a jugoszláv partizánfilmek romantikus szemléletével, sablonjaival, a csak látványos és érdekes összecsapások bemutatásával. Főhősét megpróbálta emberközelbe hozni, belülről láttatni, törvény és morál gyakran egymásnak feszülő igazságait szembesíteni... Törekvése azonban csak részben járt sikerrel, mivel nem bízott eléggé az erkölcsi konfliktus katalizáló hatásában. A morális probléma alaposabb elemzése helyett újabb látványos dramaturgiai fordulattal siklik el felette (szereplőnk a börtönben megöli apja gyilkosát). A helyzetekből és a jellemekből hiányzik a gondolati összetettség, ami a filmet felülemelhetné a műfaj tisztességesen megcsinált, átlagos darabjain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7911