KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vigyázz, jön a vizit!

Lalík Sándor

 

Korunk érzelmileg elsivárosodó és atomizálódó világában üde színfoltot jelent Prepsl úr állandóan izgő-mozgó figurája, aki az 1960-as vérhasjárvány idején mint bacilusgazda kórházba kerül. A gazdag fantáziával megáldott öregúr itt sem tagadja meg önmagát. Fordulatos háborús történeteivel, egykori szerelmi kalandjainak meséivel szórakoztatja és gyűjti maga köré a betegeket; s egy mai ©vejk természetes reagálásával utasít el mindent, ami korlátozza személyiségét, mindent, ami irracionális. Bizonyítja, a kórház-karantén csak viszonylagos. Nyugdíjas szobatársából, akit népes családjából senki sem gondoz és egy intézeti lánnyal a kórházi szabályokat felrúgva otthonossá teszik, „belakják” a kórtermet. Prepsl úr, akárcsak ©vejk, nem filozófus, érzékeiben van jelen a külvilág. Ösztöneiben él, hogy mi a jó és mi a rossz. Ennek megfelelően cselekszik is. Elintéz, megrendez, eligazít és lehord, megnyugtat és összeboronál... A rendező Kachyna, aki az utóbbi időben sorra készítette kesernyés gyerekfilmjeit, most egy életvidám öregben fedezte fel az érzés-közlés-tett szentháromságában leledző tiszta gyermeki lelkületet. A főszerepre aligha találhatott volna megfelelőbbet Rudolf Hruąinský színes egyéniségénél, akinek játéka ellenpontozza, kitölti a kórház steril, zárt, hideg világát. A film végül is az ő jutalomjátéka.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6898