KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A néma front

Soós Péter

 

Nem feltétlenül az a hősiesség, ha valaki meghúzza a ravaszt – vallják a film készítői. Olykor magasabb rendű cselelevés nem tüzelni, erőszakra nyugalommal válaszolni. Az alkotók ennek az elvnek a kifejtésére alkalmas történetet kreáltak: a második világháború idején a Szovjetunió egy távol-keleti határ-garnizonjába vezetik el a nézőt, ahol a katonák feladata a Japán által megszállt Mandzsúriával szomszédos szovjet határ védelme. Helyzetük furcsasága, hogy a fegyveres összetűzés elkerülése érdekében tétlenül kénytelenek szemlélni a japán provokációkat. Parancsuk: tüzet nem nyitni. Csakhogy az effajta történet csak kivételes művészi érzékenységgel hitelesíthető a filmvásznon. Ebben a filmben viszont csupán szó esik a kivételes élethelyzet okozta szenvedésről. „Csak” annyi maradt ki az ábrázolásból, hogy szovjet katonák jogos harci kedvénél fontosabb a józan meggondolás. Így lesz a műből tankönyv, az erkölcsből banális példázat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6896