KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kincs, ami nincs

Zoltán Katalin

Azoknak ajánljuk ezt a filmet, akik nem vetik meg a látványos, fordulatos, könnyed történeteket. Mindazoknak, akik szeretik az olyan kalandokat, melyek nem kínálnak más érzelmi-gondolati élményt, csak a mesék naivitását és örök tanulságait. Szélhámosdi, bennszülöttösdi, bújócska, kincskeresősdi, háborúsdi. A 80-as évek Amerikájából indulunk, a fő színhely mégis egy kis sziget lesz, hőseink kincs után kutatva kerülnek ide. Az egyiket Bud Spencer alakítja a tőle megszokott játékstílusban, a másikat Terence Hill, aki kisfiús bájával és csínytevéseivel hódít. A gyermekmesék e rejtelmes szigetén minden játékossá stilizált: a fűszoknyás lányok, a festett arcú bennszülöttek és főnökük, a „mama”. Két szeretetreméltó szélhámosunk ugyan elszalasztja a hőn áhított dollármilliókat, de megmenti a védtelen bennszülött törzset, melyet egy emberrabló kalózbanda riogat. Gyermeki vágyak elevenednek fel a látványban, amint ketten palacsintává verik a százszoros túlerőben levő ellenséget. Itt semmit sem kell komolyan venni. A film sem veszi magát komolyan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6465