KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elveszett egy kékszemű

Farkas Miklós

 

A film Pavlik nevű kékszeműjének problémája „csak” annyi, hogy szülei „tudományos” alapon nevelik. A boldogtalan fiúcskának egyetlen szabad perce sincs a szűnni nem akaró szellemi- és fizikai edzések között. Mit boldogítja őt, hogy hat éves létére két nyelven fújja Hamlet híres monológját, vagy könnyűszerrel fektet két vállra egy nálánál nyolc évvel idősebb srácot...?! így aztán egy napon felkapaszkodik egy Moszkvába induló autóbuszra, s eltűnik a fővárosban.

Ez az expozíció mindössze, amit jószerivel „érdekességként” el lehet mesélni a filmből. Pavlikot ugyanis nem rabolják el, nem környékezi meg cukrosbácsi, nem bukkan veszedelmes bűnözők nyomára, ahogy megannyi gyerekfilm hőse – egyáltalán semmi sem történik vele. Mosolygós felnőttek adják kézről-kézre, mialatt szülei meg egy fiatal rendőrtiszt fejvesztetten keresik, keresztül-kasul ro-hangászva a napfényben fürdő Moszkván. Amíg a film eljut a végkifejlethez – (kis barátunk épen-egészségesen, ám a csodagyerekség hatásos, de igencsak fárasztó produkciójába végképp beleunva természetesen előkerül) – addig vízibalettben, tévé-showban és mindenféle látványosságokban gyönyörködhetünk, amelyekhez legfeljebb ha egy IBUSZ-út során juthatnánk hozzá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6437