KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/szeptember
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Rózsa Miklós (1907-1995)
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Nyomorúság Szociofilm
MAGYAR FILM
• Turcsányi Sándor: Helyszínlelés Szomjas György roncsfilmjei
FORGATÓKÖNYV
• Szőke András: Boldog lovak Forgatókönyv-részlet
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyelvér Eltűnt filmévszakok

• Szilágyi Ákos: Klimov Mester és Margaritája Budapesti beszélgetés
• Schubert Gusztáv: A Farinelli-eset Árnyékfilmezés
FORGATÓKÖNYV
• Moldován Domokos: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szőcs Géza: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szentkuthy Miklós: Reflexiók a Heréltek próbafelvételéhez

• Gelencsér Gábor: A hang Corbiau: Farinelli
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A külvárosi költészet dokumentaristája Marcel Carné
• Nánay Bence: Szegény B. B. Balázs Béla
• Kelecsényi László: Ólomsúlyú emlékkönyv hitehagyott filmbolondoknak A film krónikája
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mi van? Égi manna
FESZTIVÁL
• Báron György: Rés a fogak között San Francisco
• Dárdai Zsuzsa: Másként filmezők Mediawave
KRITIKA
• Fáber András: Mah-jong és Wagner-ballada Tébolyító zörejek a Kék Villa körül
• Takács Ferenc: Special effect Elveszett gyermekek városa
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mindörökké Batman
• Fáber András: A szabadság ösvényein
• Déri Zsolt: Leon, a profi
• Takács Ferenc: Casper
• Hungler Tímea: Atomcsapat Power Rangers
• Barna György: Rejtekhely

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hitler titkárnője

Pápai Zsolt

 

A világfordító történelmi események szemtanúi, illetve az ezen eseményeket levezénylő személyek közeli ismerősei, munkatársai dokumentumfilmek hálás riportalanyai, még akkor is, ha netán az általuk mondottak kevés újdonságot tartalmaznak. Ha a megszólaló – pozíciójából vagy egykori szerepéből adódóan – fontos vagy fontosnak vélt személy, akkor megszólalásának szenzációértéke feledtetheti szavainak esetlegesen csekély információértékét.

Néhány évvel ezelőtt kisebb szenzációt váltott ki Németországban, hogy Adolf Hitler egykori titkárnője, az öt évtizeden át a történészek és újságírók elől masszívan elzárkózó Traudl Junge végre feltárulkozott, és előbb megjelentette visszaemlékezéseit, majd a kamera elé is leült. Könyve és a róla készült dokumentumfilm nagy vihart kavart, és egy játékfilmet is szült: jórészt ezekre támaszkodva forgatta le tavaly Oliver Hirschbiegel A bukás című munkáját.

A Hitler titkárnőjét 2002-ben mutatták meg a Berlinálén, Frau Junge halála előtt néhány nappal. A négy hosszabb beszélgetésből összeállított filmnél kevés sterilebb megmunkálású, eszköztelenebb stílben készült mozgókép-dokumentum született a mozi száztíz éve alatt: a rendezők a dísztelen háttér előtt – balra egy pocsék virágcsendélet, jobbra könyvespolc – végig szekondban veszik riportalanyukat, aki előbb magáról és családjáról, majd a nemzetet (meg)vezető diktátor szolgálatában eltöltött három évéről beszél.

Nem sok új információt kínálva, legyen szó az 1944. júliusi, Stauffenberg ezredes megszervezte merényletkísérletről vagy Hitler és szűkebb környezete bunkerbeli végnapjairól. A szerény dokumentumértékű mű személyes sorsdrámaként érdekes igazán. Néhol ugyan az önvád hangjai is kihallatszanak a monológból, egészében véve mégis olybá tűnik fel, hogy a végtelenül naiv Frau Junge bő fél évszázad után sem tudta feldolgozni élete nagy traumáját. Több olyan pillanat is akad a filmben, mely ezt látszik igazolni: az egyik legmeglepőbb, amikor Junge asszony a Führer pacifizmusáról (!) beszél, a másik, amikor Hitler kutyáját, a bunkerben ciánkapszulától odaveszett Blondie-t siratja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8298