KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/szeptember
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Rózsa Miklós (1907-1995)
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Nyomorúság Szociofilm
MAGYAR FILM
• Turcsányi Sándor: Helyszínlelés Szomjas György roncsfilmjei
FORGATÓKÖNYV
• Szőke András: Boldog lovak Forgatókönyv-részlet
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyelvér Eltűnt filmévszakok

• Szilágyi Ákos: Klimov Mester és Margaritája Budapesti beszélgetés
• Schubert Gusztáv: A Farinelli-eset Árnyékfilmezés
FORGATÓKÖNYV
• Moldován Domokos: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szőcs Géza: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szentkuthy Miklós: Reflexiók a Heréltek próbafelvételéhez

• Gelencsér Gábor: A hang Corbiau: Farinelli
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A külvárosi költészet dokumentaristája Marcel Carné
• Nánay Bence: Szegény B. B. Balázs Béla
• Kelecsényi László: Ólomsúlyú emlékkönyv hitehagyott filmbolondoknak A film krónikája
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mi van? Égi manna
FESZTIVÁL
• Báron György: Rés a fogak között San Francisco
• Dárdai Zsuzsa: Másként filmezők Mediawave
KRITIKA
• Fáber András: Mah-jong és Wagner-ballada Tébolyító zörejek a Kék Villa körül
• Takács Ferenc: Special effect Elveszett gyermekek városa
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mindörökké Batman
• Fáber András: A szabadság ösvényein
• Déri Zsolt: Leon, a profi
• Takács Ferenc: Casper
• Hungler Tímea: Atomcsapat Power Rangers
• Barna György: Rejtekhely

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Futásod véget ér

Schubert Gusztáv

1945 májusa. Valahol egy lengyel vasútállomáson riadt, elcsigázott férfiak várakoznak. Hadifoglyok. Németek. Őreik kimért mozdulataiban érződik a féken tartott gyűlölet. Vége a háborúnak? Mark Niebuhr számára most kezdődik csak igazán. A fiút kiléptetik a sorból: egy lublini asszony benne véli felismerni a leányát agyonlövő SS-katonát. Börtönbe zárják. Megfélemlítik, megalázzák. Veszélyes munkát bíznak rá, hátha odavész... Egy ártatlan német kálváriáját látjuk? Történetet, mely eleven példával próbálja cáfolni az igaztalan vádat: „minden német felelős a történtekért?” Ez a film másfajta módszerrel kísérletezik, nem az egyén karakterére figyel (Niebuhrnak se bűne, se erénye... jedermann), hanem a világéra. A főhős szerepe, akár az indikátoré, megmutatja a közeg igazi természetét. Szenvedéseivel jelzi, ha hallgatnak is a fegyverek, azért az erőszak ezer alakban tovább él, a háború mindenkit megfertőzött: megszállót és hazafit, vesztest és győztest egyaránt. A rendezés nem kivételek felsorolásával tagadja meg a „közös bűn”-elvet, hanem azzal, hogy – Borowski, Pilinszky példája nyomán – érvényességét terjeszti ki: nem egyetlen nép, de az egész emberiség vesztette el ártatlanságát ebben a világégésben. E gondolat kihordásához nem mindennapi pszichikai-művészi erőfeszítésre van szükség, így nem meglepő, hogy a film egy idő után veszít erejéből, egyre irodalmiasabbá válik, mind több börtönfilmes közhely tűnik fel benne. Niebuhr közös cellába kerül a lengyelországi vérengzések tetteseivel, a bűnösök között valóban kivétellé, az ártatlanság megtestesülésévé egyszerűsödik. Fränk Beyer vállalkozása, következetlenségei ellenére is, figyelemre méltó mű. Előfutára az NDK-beli filmművészet remélt megújulásának?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6491