KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/szeptember
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Rózsa Miklós (1907-1995)
DOKUMENTUMFILM
• Lengyel László: Nyomorúság Szociofilm
MAGYAR FILM
• Turcsányi Sándor: Helyszínlelés Szomjas György roncsfilmjei
FORGATÓKÖNYV
• Szőke András: Boldog lovak Forgatókönyv-részlet
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyelvér Eltűnt filmévszakok

• Szilágyi Ákos: Klimov Mester és Margaritája Budapesti beszélgetés
• Schubert Gusztáv: A Farinelli-eset Árnyékfilmezés
FORGATÓKÖNYV
• Moldován Domokos: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szőcs Géza: Róma angyala Kasztrált énekesek – Szinopszis
• Szentkuthy Miklós: Reflexiók a Heréltek próbafelvételéhez

• Gelencsér Gábor: A hang Corbiau: Farinelli
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A külvárosi költészet dokumentaristája Marcel Carné
• Nánay Bence: Szegény B. B. Balázs Béla
• Kelecsényi László: Ólomsúlyú emlékkönyv hitehagyott filmbolondoknak A film krónikája
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mi van? Égi manna
FESZTIVÁL
• Báron György: Rés a fogak között San Francisco
• Dárdai Zsuzsa: Másként filmezők Mediawave
KRITIKA
• Fáber András: Mah-jong és Wagner-ballada Tébolyító zörejek a Kék Villa körül
• Takács Ferenc: Special effect Elveszett gyermekek városa
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mindörökké Batman
• Fáber András: A szabadság ösvényein
• Déri Zsolt: Leon, a profi
• Takács Ferenc: Casper
• Hungler Tímea: Atomcsapat Power Rangers
• Barna György: Rejtekhely

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A harmadik királyfi

Vanicsek Péter

 

Amint azt az első pillanattól fogva sejtjük, a leghálásabb szerepet a mesebeli igazságszolgáltatás utóbb-szülötti jogén a várható sztár, a címszereplő kapja. Ám, hogy a mese izgalmas legyen, a rendező Antonín Moskalyk mindjárt az első képsorban eltünteti az egyes számú királyfit. A másik kettő csak ezután születik. Méghozzá – mint ahogy az jósolva vagyon – Jaroslav és Jaromir ikrekként látják meg a napvilágot. Gyorsan cseperednek, apjuktól megtanulják az uralkodás elengedhetetlen tudnivalóit, a fegyverforgatást, a lovaglást, de mindenekelőtt a korai gazdaságpolitika legfőbb tézisét: egy királynak a holnapra is gondolnia kell, a kenyér negyedéből tartalékalapot kell képeznie.

Az álmodozó Jaromir csakhamar útnak indul egy festményen megpillantott gyönyörűséges leányzó felkutatására. Ő a Gyémánt-sziklák hercegnője, akihez egykoron az ikrek bátyja is elindult. A királyfinak három próbát kell kiállnia; de gyarló révén, már az elsőnél elbukik, a csillogó kövek csábításának nem tud ellenállni, s kősziklává válik.

Jaroslav – a harmadik királyfi – (egyébként a női bájak hódolója) rosszat sejt, s testvére nyomába indul. Rájön, hogy a Gyémántszikláknak két hercegnője van; ők is ikrek. A lába alá kerülő színes köveket olyan undorral dobja el, mintha csak tudná: egy üveggyár évi termelése hever a lábai előtt. Jaroslav állhatatossága, már ami a gyémántokat illeti, eredménnyel jár: két testvére ismét testet ölt, és a Gyémánt-hercegnők is párra találnak. Csak hősünk nem bír a vérével, a mutatványos lányokkal távozik a bokrok mögé, azt az uralkodói bölcsességet   hagyva ránk: egy királynak a holnapra is gondolnia kell.

Ismét egy mese, amelyet felnőttek készítettek – felnőtteknek. Meglehet, a hagyományos meseforma felbontása tudatos alkotói fogás, ám kötve hiszem, hogy a hivatalnok-típusú király, a második műszak terheitől elgyötört királyné, vagy akár a többi hős felgyújtaná a gyerekek képzeletét. S azt is kétlem, hogy jól értelmezhető számunkra a film tanulsága, mely egyébként a mai nehéz gazdasági helyzetben sem elhanyagolható: holmi talmi gyémántoknál jóval nemesebb Jaroslav példája, a... na, hogy is mondjam?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6438