KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film és képzőművészet

N. N.

 

A Filmvilág először szentel teljes lapszámot egyetlen témának. A film és a képzőművészet kapcsolatának bonyolultsága, sokrétű volta indokolja is ezt, sőt a szokásos mentegetőzéssel kellene kezdenünk: „nem törekedhettünk teljességre…”. Valóban, sok minden kimaradt, részben terjedelmi okokból, részben tudatos megfontolásból. Így például nem foglalkozunk az animációval, holott kézenfekvő volna, viszont a rajzfilm, önállósága miatt, hasonló különszámot igényelne. De a képzőművészet fogalmát is le kell szűkítenünk a filmmel rokonítható műfajokra: festészet, grafika, akció, performance és mások – a szobrászat ezúttal háttérbe szorul.

A lehetségesnél kisebb teret kap a film és a festészeti izmusok kölcsönhatása, hiszen nem kívánjuk lexikálisan felmondani e téma szócikkeit, sem ismételni az e tárgyban megjelent munkákat. Többek között a szürrealizmussal Buñuel és Dalí révén lapunk többször is foglalkozott. (A Filmvilág publikációit film és képzőművészet kapcsolatáról számunk végén foglaljuk össze.) Ismertnek tekintjük Moholy-Nagy munkásságát is több magyarul megjelent könyve és monográfiája alapján. Itt kell megemlítenünk, hogy éppen tíz éve jelent meg A film és a többi művészet című kötet (Kenedi János szerkesztésében), amely fontos megalapozása témánknak is. Egy-egy fejezet foglalkozik a filmmel A szürrealizmus enciklopédiája és Az expresszionizmus enciklopédiája című, magyarul is olvasható kötetekben.

Nem írunk most külön Huszárik Zoltánról és Bódy Gáborról: cikkek sora elemezte és dokumentálta munkásságukat a Filmvilágban is, és a közelmúltban egy-egy kiállítás emlékezett meg róluk. Így láthattuk például Huszárik grafikai munkásságát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Bódy kísérleti videoműveit pedig az Ernst Múzeumban.

Témánk szorosan összefonódik az avantgárddal, az experimentális filmmel, hiszen az egyes művészeti ágak határaikat tágítva közös sávokban is mozognak. Mégsem szűkítjük le összeállításunkat az avantgárdra, hiszen sokkal általánosabb érvényű kérdések is felvetődnek, mint például a festmény és a film terének összefüggései, vagy az olyan dilemmák, hogy miféle képet látunk egyáltalán a moziban, vagy lehet-e – úgymond – festeni a celluloidon.

Elsősorban ezeken a területeken szeretnénk tisztázni néhány félreértést és eloszlatni bizonyos előítéleteket. Hisszük, hogy e két művészeti ág egymásnak mintegy tükröt tartva új oldalait mutatja föl. A filmművészetben pedig nem festészetet vagy regényt kívánunk látni, hanem azt, ami: tisztán filmet, vagy a húszas évek kifejezésével élve: abszolút filmet.

 

E számunk anyagát összeállította és szerkesztette: Kovács András Bálint és Lajta Gábor.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/09 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8214