KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Függőkertek

Tamás Amaryllis

Méltán többszörös fesztiváldíjas spanyol film (San Sebastian, Madrid, Taormina –1993.) egy naivan jóindulatú szabómesterről. Akit egy valóságos mesterboszorkány, Toro (egyben mulatótulajdonos és biliárdzsonglőr), valamint holdudvarában kóválygó beosztottjai előbb láthatatlanul finom, később brutálisan megjelenített praktikákkal juttatnak el ama bizonyos keresztútig. Oda, ahol még egy földreszállt angyalt is megkísérthetnek az ártó hatalmak, a rontás igézete. Templomdomb helyett e mulatóban dombérozik a földi ördög, ujjvédő tokjában kígyókő, varázserejű amulett helyett gyilkos szikét rejtegetve. A dél-amerikai Hannibál tanár úrba oltott együgyű szabómestert megbűvöli a sátánlény érzékien szép menyasszonya. A kapcafőzés, nyomfelszedés boszorkányos praktikáit szakmája kellékei helyettesítik, a gombos- és a varrótűk a szerelmi babonák archaikus eszközei.

Ősi hiedelem szerint ha a boszorkánytanítvány félelem nélkül átél hét éjszakát a bűvös-bájos, gonoszjáró napokon – vagy legalábbis félelmet nem mutat –, maga is boszorkánnyá válik. A film gyilkos poénja tisztatekintetű főhősünk színe-változása felől nem sok kétséget hagy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=410