KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nem félek

Kovács Marcell

 

A bugyiban matató tinihorror kötelező frivolságával szemben a gyermekkor rémségeit bemutató filmeket mindig szomorú pátosz hatja át. A gyermeki tisztaság elvesztéséről mesélő történetek egyszerre siratják és sírják vissza a felnőttek korrupt világáról mit sem sejtő naiv ártatlanságot. Nem kevés kockázatot rejt a műfaj, a csillogó szemű, gyanútlan szereplők könnyen áldozatul eshetnek az érzelmek ábrázolásában túlzott mohóságra hajlamos filmkészítői buzgalomnak.

Gabriele Salvatores izgalmasan induló filmjében a veszély fogalmát még alig ismerő, ám annál kíváncsibb Michele játék közben egy közeli tanyán letakart gödörre bukkan, és a gödör mélyén mozgásra lesz figyelmes. A horrort ígérő bevezetésből azután társadalmi drámába oltott thriller kerekedik, az olasz hagyományoknak megfelelően erős hangsúllyal a sanyarú családi körülményeken. A kilátástalan dél-olasz valóság érzékletes képe apró, de beszédes részletekből rajzolódik ki, miközben szinte megvakítja a szemet a szikrázó napfényben fürdő tájak csodálatos látványa. Malick és Kiarostami végtelen mezőit járja a fülledt melegtől kába kamera, és A vadász éjszakája mintájára egy-egy csendesen figyelő állat álomszerű közelijén pihen meg rendre útközben.

A szokatlan környezet és annak meseszép bemutatása teszi Salvatores filmjét emlékezetessé. A titokzatos indulás után egyre kiszámíthatóbb irányt vesz a történet, a sejtelmes mese világába mind jobban betolakodik a realitás. A kerek szemekkel bámuló néző kezét félidőben megragadja a rendező, és egy másik filmet kezd neki vetíteni, amely már osztályellentétekről, megélhetési bűnözésről szól, és nem a legügyesebb akciófilmes eszközökkel. Végül pedig egy olyan meglepő és szájbarágós befejezést mutat, ami nélkül mindketten jobban jártak volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1851