KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/augusztus
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lana Turner (1920-1995)
• Szőke András: Kiskáté film-színház- képzőművészeti tábor
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Az ártatlan Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Múlt idő van Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1995
GREENAWAY
• Nádasdy Ádám: A költő, a fordító, a rendezője meg a tévéfilmje Dante/Pokol

• Kömlődi Ferenc: Egy európai Twin Peaks Lars von Trier tévésorozata
1895–1995
• Kőniger Miklós: Nyolcvanhárom koffer Dietrich a berlini Gropiushausban
• Bárdos Judit: Ne a színész sírjon Római beszélgetés Perczel Zitával

• Csejdy András: Vér és verejték Brando
LENGYEL FILM
• Antal István: A tükör képe Régi lengyel vizsgafilmek
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Mellé Égi manna
• Lőrincz Éva: Kell-e púder az ombudsnőnek? Női magazinok

• Bíró Péter: Párizs haladóknak Videó
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A bűnök edénye Martha
• Turcsányi Sándor: Ed Wood (Miszter) rózsaszínben Csapnivaló
• Hegyi Gyula: Túl a Delfin-zátonyon Muriel esküvője
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Elvarázsolt április
• Báron György: A szörnyeteg
• Fáber András: Miami rapszódia
• Barna György: Kétfejű sárkány
• Tamás Amaryllis: Gyorsabb a halálnál
• Barotányi Zoltán: Airborne
• Harmat György: Az élet mindig drága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Nicky, a másik fiú

Egy fiú a várból

Murai András

A Nicky, a másik fiú az első dokumentumfilm ifj. Horthy Miklós életéről. 

 

Nicky ifj. Horthy Miklós beceneve, a kisebbik Horthy-fiúé, aki nem futott be jelentős politikai karriert, és inkább passzív szemlélője, mint aktív alakítója volt az 1940-es évek viharos és tragikus történelmi eseményeinek. A film címe is azt sugallja, hogy a köztörténet inkább az elsőszülött fiút, a kormányzó utódjának kinevezett, s 1942-ben repülőbalesetben meghalt Istvánt tartja számon, s öccsét a kortársak nem politikai szerepvállalásáról, mint inkább a sport és a társasági élet iránti szenvedélyéről ismerték. Miért érdemes akkor közel egy órás dokumentumfilmet készíteni róla? Főleg azért, mert az események centrumában élő, de a fontos döntéseket nem befolyásoló mellékszereplőt ismerhetünk meg, akinek élettörténetén keresztül kicsit más megvilágításban láthatjuk, és újabb epizódokkal egészíthetjük ki a 20. század sorsfordító történéseit. S az sem mellékes, hogy fordulatokban bővelkedő, érdekesen elmesélhető története van ifj. Horthy Miklósnak, amit fel is erősítenek az alkotók: kifejezetten esemény-központú a dokumentumfilm, gerincét Nicky élettörténetének fordulópontjai jelentik, miközben a számos archív felvétel a 30-as és 40-es évek társasági életébe is bevezeti a nézőt. Ifjú korában ugyanis Nicky a budapesti aranyifjak életét élte, közkedvelt „partiarca” volt az éjszakai életnek, nappal pedig másik szenvedélyének, a motor- és autóversenyzésnek hódolt. A politikához tehát nem sok köze volt a kicsapongó életű Miklósnak, egészen addig, míg hazatért nagyköveti posztjából, Rio de Janeiróból, és a németellenes „kiugrási iroda” vezetője lesz, s aktívan közreműködik a tárgyalások szervezésében. A film itt lelassít, és a kiugrási kísérlet eseménysorozatából kiemeli és részletesen ábrázolja Nicky elrablását. Ez az a pont, ahol a kormányzó fia a történelmi események centrumába került, ám szándékai ellenére befolyásolta a terv kimenetelét, hiszen elrablásával zsarolták és lemondásra kényszerítették a németek a kormányzót. Érdemes megjegyezni, hogy mozgóképen ritkán látható témáról van szó, csupán egyetlen játékfilm dolgozta fel az 1944. október 15-én tett sikertelen kísérletet a második világháborúból való kilépésre: Kovács András Októberi vasárnap című rendezése 1979-ben.

A Nicky, a másik fiú alkotói körültekintően rekonstruálják az akkor 37 éves Miklós elrablását, és a sorsdöntő történéseket dramatizált jelenetek elevenítik meg. A film első része elsősorban korabeli híradó anyagokból építkezik, van miből válogatniuk az alkotóknak, mivel a kormányzó és családja állandó témája volt a propagandának alárendelt filmhíradónak. A németek által – Nicky nevének félreértéséből – Micky Mouse akciónak nevezett művelet bemutatásánál a korabeli felvételeket felváltják a fikciós, dramatizált jelenetek, s ez az egyetlen rész, ahol az események elbeszélése során kiemeli és ütközteti a film a részletekben eltérő visszaemlékezéseket. Nicky sorsát követve az alkotók eredeti helyszíneken forgatott interjúkon keresztül beszélik el megmenekülésének történetét a mauthauseni koncentrációs táborból, a második világháborút követő időszakra azonban már csak néhány percet szánnak. A befejezés, mint a film egésze, tárgyilagos: a kormányzó fia egy portugáliai nyugdíjas otthonban, szegényen halt meg.  

A gazdag archív anyag, a dramatizált jelenetek és a történész szakértők (Bern Andrea és Turbucz Dávid) magyarázatának egybegyúrása emlékeztet Bokor Péter egykori nagyszabású és nagysikerű televíziós munkájára, a Századunkra (a hatvanas évek elejétől megszakításokkal 25 éven keresztül ment a népszerű műsor). Az asszociáció valószínűleg nem véletlen, feltételezhetjük, hogy Borsody István rendező tudatosan követi a történelmi dokumentumfilmnek  ezt a formáját, ugyanis több, Bokor Péter általa készített interjút is beillesztett filmjébe: Edelsheim-Gyulai Ilona, a kormányzó  menye, és Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt képviselője is a Századunkból átvett részletben szólal meg és ad szemtanúként fontos információt az eseménytörténet teljesebbé tételéhez.

A Nicky, a másik fiú történetileg hiteles, tradicionális eszközökkel dolgozó ismeretterjesztő munka, alkotóit a józan megfontolás vezette, mikor először állították dokumentumfilm középpontjába ifj. Horthy Miklóst. Nincs a filmben különösebb truváj, kerüli a valóság megismerésének önreflexív kérdéseit is, de érdeme, hogy kellő távolságtartással, érzelmi és ideológiai elfogultságtól mentesen beszél a Horthykról és a kormányzóról elnevezett korszakról. Nem kis dolog ez mostanában, mikor az emlékezetpolitika kisajátító törekvése oly gyakran felülkerekedik a múltértelemzések szakmai nézőpontján.  

 

 

Nicky, a másik fiú – magyar, 2019. Rendezte és írta: Borsody István. Kép: Kiss Sándor, Kiss Soma. Narrátor: Epres Attila. Riporter: Lázs Sándor. Producer: Skrabski Fruzsina. Gyártó: Becsengetünk Produkció. 51 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14281