KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Iskolai valcer

Kulcsár Mária

 

Szovjet anyának is lehet szeretője. Sőt: érettségiző lánya terhes, a papa pipogya, megszökik a gyenge akaratú vőlegény, az egyenruha-dogmákba kövült katonatiszt világa nevetségesen érthetetlen.

Mihalkov-Koncsalovszkij, Tarkovszkij, Nyikita Mihalkov után Pavel Ljubimov is felismerte: a hetvenes évek összekuszálódott társadalmi és magánéleti viszonyai közt bukdácsoló nézőt hidegen hagyja a Makulátlan Hős sztereotip figurája. A becsületes, okos gondolat azonban magánügy marad, ha nem a hozzá megfelelő formában és színvonalon jut „el közönségéhez. Nem érdekelhetnek a bizonytalan figurák, felületes kapcsolatok, ha bizonytalan és felületes A Rogyionova forgatókönyve, melyben szerepelnek. Némelyik jelenet ódivatú-szentimentális művészkedése nevetésre ingerel: miközben fiúhősünk rigófüttyös erdőben enyeleg menyasszonyával, elhagyott kedvese szorongva sétál az ÁB-bizottság épülete előtt, szakadó esőben, természetesen. Hasonlóan gyermekded dramaturgiai fordulatok lökdösik előre az erőltetett történetet, melyet jó szívvel elfeledhetett volna a rendező.

Maradna esendő, küszködő, egymással harcoló figuráinak embersége, a fodros-fátylas, kicsinyes „pompájú” ünnepélyek kesernyés groteszfcuma, az utcák, udvarok, osztálytermek, iskolai ama-tőrfilmek nosztalgiája.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8156