KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Paris Trout

Székely Gabriella

Dennis Hopper egyenesen a Kék bársonyból érkezett Stephen Gyllenhaal első játékfilmjébe. Az egykori szelíd motoros szemében már megint az őrület és erőszak fényei csillognak, talán nem véletlenül, hiszen Gyllenhaal rendezte a Twin Peaks egyik epizódját. David Lynch szelleme valóban ott kísért a Paris Trout borzongtató világában.

Itt is kisvárosban vagyunk, a déli Georgiában, 1949-ben. Veszett rókák fenyegetik vésztjóslóan a poros békét, míg aztán eldördül az igazi fegyver a köztiszteletben álló Paris Trout kezében. Trout boltos, és uzsorakamatra ad kölcsönt, még feketéknek is. Ám amikor az egyik rászedett kuncsaftja nem akar fizetni, adósságbehajtás címén lepuffantja a néger fiú anyját és húgát. Könnyű kézzel, sok lövéssel, fröcskölő vér kíséretében. Az eszeveszett gyilkosság csupán előjátéka a történetnek, mely során végignézhetjük Trout elméjének gyors és látványos elborulását.

A lynch-i tébolyt Dennis Hopper nagy szakértelemmel játssza el, a szexuális aberrációkban természetesen, otthonosan tevékenykedik. Stephan Gyllenhaal azonban mintha nem döntötte volna el, hogy a Twin Peaks újabb epizódját rendezi, vagy a saját filmjét. Szorgalmasan követi a mester példáját, sikeresen bizsergeti a borzongani vágyókat, még a gonosz Leo macho kegyetlenségét is megidézi Trout viselkedésében, és közben az amerikai dél rasszizmusának mélylélektanát kutatja, pszichoanalitikusa komolysággal, morális elkötelezettséggel.

David Lynch, úgy látszik, veszélyes filmrendező. Ragályos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=602