KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Sárkány éve

Létay Vera

 

A folyó innenső partjáról nézve, ahol a művészfilmek elszórtan, szerényen, szinte álcázva lapulnak a kies lankákon, a harsány, tüzes színekben égő, vérbő professzionalizmus, életszerűség, díszletfantázia, a mese a gengszterfilm-mitológia újjászületett sárkányaival szembeszegülő megszállott és magányos rendőr-hérosz önpusztító küzdelméről – démoni elevenségűnek tetszik. Michael Cimino, az egykor nemzetközi politikai botrányt kavart Szarvasvadász rendezője mindent tud az amerikai metropolisz belső lüktetéséről, a zajos, villogó fényű élet bombasztikus hatásairól és az intim szféra levegőtlenségéről, az erőszak kaotikus láncreakciójáról, és mindenekelőtt persze az amerikai ízlésű filmkészítés aranyszabályairól.

Mickey Rourke – akit ma Marlon Brando jogos örökösének tartanak – a lengyel származású, vietnami obsitos rendőrtiszt szerepében valóban a régi nagy western-hősök erkölcsi konokságát és tragikus megjelöltségű filmvarázsát sugározza. Leszegett fejű eltökéltsége, ahogyan a hatalmas kínai kábítószermaffia feltörekvő, új főnökének véres hatalomátvételét, s a rendőrség hallgatag korrupcióját leleplezi, a revolveres sárkányölő lovagok mítoszát élteti tovább az időben.

Az ezerszer elmondott történet dinamikus új változatát a folyó innnső partjáról, szomorkás fölénnyel palástolt önbizalomhiánnyal nézegetjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4312