KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Variációk szexre

Tosoki Gyula

 People Fucking – kanadai, 2007. Rendezte: Martin Gero. Szereplők: Diora Bird, Callum Blue, Josh Dean. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 87 perc.

Ámulatba ejtő, hogy egyes kortárs rendezők milyen állhatatosan igyekeznek új és újabb színekkel gazdagítani a romantikus vígjáték zsánerét, illetve milyen kitartóan próbálják meg kellemmel és bájjal (Az 50 első randi), vaskos humorral (A 40 éves szűz; Lepattintva), vagy pedig drámaisággal (500 nap nyár) megtölteni a műfaji öntőformákat. A kanadai Martin Gero fesztiváldíjas debütfilmje ott kezdődik, ahol a kortárs romantikus komédiák jobbára befejeződnek. Öt szexuális aktus történetét meséli el, de nem a meztelen testek megmutatására koncentrál, inkább a csupasz tényeket sorolja elő különböző párkapcsolatokban. Mondjuk úgy: Gero a XXI. század elejére megváltozott, deformálódott, elkorcsosult nemi szerepek problémakörében kutakodik. A liezonokat a szereplők (egy expár, egy házaspár, egy egyéjszakás kettős, két barát, valamint egy édeshármas) bénázási hajlamai kapcsolják össze, csöppet Mazursky Bob és Carol és Ted és Alice című klasszikusának modorában, de annál kevésbé hatásosan. A film gyengesége, hogy gyakran nem áll ellen a közhelyeknek, néhol közel óvakodik az ízléstelenséghez, továbbá a második harmadában szűken méri a poénokat, erénye azonban, hogy végeredményben sikerül valamit bemutatnia a mindenkori párkapcsolatok sokszínű teszetoszaságából. Jóllehet az egyes epizódok között jelentősek a színvonalkülönbségek (az édeshármas szál nagyon halovány), számos pillanatában érzékletes a mese (megindító az exek elválásának jelenete, beszédes az egyéjszakás csődör kilépője).

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10470