KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/június
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Ginger Rogers (1911-1995)

• Spiró György: A bűn színpada Égi manna
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Varga Balázs: Godard és a Coca-Cola gyermekei Az amerikai függetlenek

• Almási Miklós: Hozott anyagból dolgozunk A „remake”
• Fáber András: Egy vagány Szűz Jeanne d’Arc színeváltozása
• Szilágyi Ákos: Levelek a Zónából Szergej Paradzsanov
1895–1995
• Péterffy Gabriella: Hét tenger ördöge Kertész Mihály kalandfilmjei
• Molnár Gál Péter: Az extra Artaud, a filmszínész
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A tustoll-kamera Japán animáció
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Zseniális túlélők Beszélgetés Dettre Gáborral
• Ozsda Erika: Minden a kamera előtt Filmfőiskola
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mester tanítványok nélkül Beszélgetések Szabó Istvánnal
KRITIKA
• Báron György: Szolgai Művek Elektra, avagy…
• Hirsch Tibor: Vízállásjelentés Rablóhal
• Molnár Gál Péter: Az antitalentum titka Ed Wood
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mielőtt felkel a nap…
• Gelencsér Gábor: Eső előtt
• Takács Ferenc: Bárhol, bármit, bármikor…
• Ambrus Judit: Kisasszonyok
• Tamás Amaryllis: Egy igaz ügy
• Barotányi Zoltán: Streetfighter – Harc a végsőkig
• Mockler János: F. uss T. ovább W. ells

• Bíró Péter: A reklámzabálók éjszakája Reklám

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gattaca

Vidovszky György

 

A cím egy jövőbeli, tökéletesen szervezett város nevét jelöli. Gattaca lakói két részre oszthatók: a természetes szerelemben fogantakra és a génsebészeti úton előállítottakra. Látszólag semmi sem különbözteti meg őket, mégis a két kaszt közötti átjárás lehetetlen. A film főhőse, Vincent - bátyjával ellentétben - hagyományos módon fogant. Élete apróbb-nagyobb betegségek, fogyatékosságok, gyengeségek sora, mint minden emberé. Bátyja - hála a tudománynak - mindezektől mentes, fizikailag megbízható egyed. Származása miatt Vincent takarító lehet, bátyja - ha akar - űrhajós. A film nem hagyományos sci-fi: nincsenek benne hatalmas űrhajók, földönkívüli szörnyek, akciódús, mesebelien látványos jelenetek. A film alkotói könnyen átélhető, szép filmjükben csak továbbgondolták azt, ami ma már létezik: mi lesz akkor, ha a művi megtermékenyítés várható hasznossága emberi akadályokba ütközik? Vagyis a film által felvetett kérdés, konfliktus nem a jövő, hanem a jelen terméke. Kubrick Űrodüsszeiája sem azt prognosztizálta, hogy három év múlva mivel fogunk foglalkozni, hanem a 60-as évek utópiaképét festette le. A film főhősének, Vincentnek sikerül becsapnia a személyi azonosságát állandóan tesztelő gépeket, néha még a véletlennek nevezett dramaturgia is a segítségére siet, s már csak egy hajszál választja el attól, hogy „tökéletes” egyedként valóra váltsa álmát, és űrhajós legyen, amikor egy váratlan esemény - a szerelem - újra próbára teszi őt, az embert. Bár tudatosan küzdő, mégis sodródó hős, bár a sebezhetetlenség álarcát ölti magára, bármelyik pillanatban elbukhat. Győzelme nem oldja fel Gattaca kettőségét, s nem bizonyít be az emberiségnek semmit, amit ne harsognának riogató újságcikkek unos-untalan. Heroizmusa ennél önzőbb, kisebb léptékű, mégis fontosabb. Nem a világot, hanem a saját sorsát akarja megváltoztatni...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/01 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3942