KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/június
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Ginger Rogers (1911-1995)

• Spiró György: A bűn színpada Égi manna
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Varga Balázs: Godard és a Coca-Cola gyermekei Az amerikai függetlenek

• Almási Miklós: Hozott anyagból dolgozunk A „remake”
• Fáber András: Egy vagány Szűz Jeanne d’Arc színeváltozása
• Szilágyi Ákos: Levelek a Zónából Szergej Paradzsanov
1895–1995
• Péterffy Gabriella: Hét tenger ördöge Kertész Mihály kalandfilmjei
• Molnár Gál Péter: Az extra Artaud, a filmszínész
ANIMÁCIÓ
• Antal István: A tustoll-kamera Japán animáció
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Zseniális túlélők Beszélgetés Dettre Gáborral
• Ozsda Erika: Minden a kamera előtt Filmfőiskola
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mester tanítványok nélkül Beszélgetések Szabó Istvánnal
KRITIKA
• Báron György: Szolgai Művek Elektra, avagy…
• Hirsch Tibor: Vízállásjelentés Rablóhal
• Molnár Gál Péter: Az antitalentum titka Ed Wood
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Mielőtt felkel a nap…
• Gelencsér Gábor: Eső előtt
• Takács Ferenc: Bárhol, bármit, bármikor…
• Ambrus Judit: Kisasszonyok
• Tamás Amaryllis: Egy igaz ügy
• Barotányi Zoltán: Streetfighter – Harc a végsőkig
• Mockler János: F. uss T. ovább W. ells

• Bíró Péter: A reklámzabálók éjszakája Reklám

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bazi nagy görög lagzi

Hungler Tímea

 

Bridget Jones óta tudjuk, a társtalan harmincas nő helyzete nem éppen leányálom. Hát még, ha görögnek született, és egy egész család liheg a nyomában férjjelöltre és trónörökösre vadászva. Hősnőnk, Toula is hasonló cipőben jár. Mindennapjait beárnyékolja a tradíció, hangos famíliája kimondta már a verdiktet: család, gyerek, unoka, az otthon melege; mindegy, hogy ő az önmegvalósításról ábrándozik.

Egy szép napon azonban csatát nyer: beiratkozhat egy számítógépszakkörre. A lavina elindul, a rút kiskacsa gyönyörű hattyúvá válik, a családi éttermet otthagyva egy utazási irodában vállal munkát, és az igaziba is belegabalyodik, tovább bonyolítva ezzel amúgy sem egyszerű, az emancipáció és a tradíció közt őrlődő életét. A kiválasztott ugyanis törzsgyökeres amerikai, ami a hellének szemében még a kompjúter technikánál is sokkolóbb fordulat.

A film igazi romantikus komédia: tündérmese a nagy amerikai olvasztótégelyről, világok találkozásáról, harcáról és természetesen a toleranciáról, amelyben a humor fő forrását a két kultúrkör közötti ellentétek szolgáltatják. A zajos görögök a puritán amerikaiakkal egy szerelem ürügyén találkoznak, a fiatalok kedvéért a két család kénytelen megtanulni egymás nyelvét és szokásait, miközben a vicces, lendületes és érzelemgazdag komédiában kínosabbnál-kínosabb szituációkba keverednek, melyek végül is fel- és megoldódnak – egy bazi nagy görög lagziban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2084