KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/május
KRÓNIKA
• Agora : Az Agora pályázat eredménye
• N. N.: Helyesbítés
• Györffy Miklós: Helyesbítés
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Visszfény Berlini jegyzetek
ANIMÁCIÓ
• Márton László: A kisgólem szétmállik ©vankmajer Faustja
• Turcsányi Sándor: Faust háza ©vankmajer Prágája
RETROSPEKTÍV
• Ardai Zoltán: Szerződés a ripaccsal Faust, 1926

• Simándi Júlia: Újra: vajúdás vagy haláltusa BBS
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Az álarcos álomtrombita Hódolat Fantômasnak
• Kömlődi Ferenc: Az őrült szerelem költője Frank Borzage
HORROR
• Janisch Attila: Ki nyitotta ki az ajtót? The Shining (Ragyogás)

• Várkonyi Tibor: Elszabadult pokol Algéria filmje
TELEVÍZÓ
• Földényi F. László: A csábítás hétköznapjai Műholdas sikerek

• Macskássy Kati: A naturfilm véget ér John Halas (1912–1995)
• Turcsányi Sándor: Mit tehet a költő Ivan Csonkin és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Álarc, halálarc Esti Kornél csodálatos utazása
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Álmaim asszonya
• Hegyi Gyula: A remény rabjai
• Ambrus Judit: Szenvedélyek viharában
• Barotányi Zoltán: Csillagkapu
• Nánay Bence: I. Q. – A szerelem relatív
• Tamás Amaryllis: Blue Sky – Kék ég
• Sneé Péter: Báránybőrben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bolond és a királynő

Kovács András Bálint

A film elején az az érzésünk, mintha valami politikai parabolát látnánk a kiszolgáltatott cseh udvari bolond és a nép nyakán trónoló idegen királyi hatalom viszonyáról. Ám lehet, hogy ez csak a magyar filmparabolákon edzett néző rossz reflexe. Később ugyanis kiderül, hogy inkább valami szürreális játékról van szó; egy csehszlovákiai falu kissé tényleg bolondos fia a nyugatnémet vadászvendégek megérkeztekor úgy érzi, hogy már előző életében találkozott velük, amikor azok királyok, ő meg udvari bolond volt, valamikor a reneszánsz tájékán. A film ettől fogva amolyan Robbe-Grillet-szerű idősík-egybejátszódásokkal halad tovább, azonban nehéz kideríteni, vajon a rendező tényleg komolyan veszi-e ezt a formát, vagy csak ironikusan játszadozik vele. A színészi játék paródiába menően túlzó, a kameramunka már-már túlfeszítetten expresszív. Nyoma sincs a francia filmszürrealizmus ernyedt eleganciájának, viszont félreismerhetetlen benne Chytilová aktivista dinamizmusa. Ennek azonban láthatóan nem tett jót a nyolcvanas évek ironikus, teátrális stílusidéző rafináltsága. Bonyolult többsíkúság helyett tanácstalanság és zavar lesz úrrá a filmen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5540