KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/május
KRÓNIKA
• Agora : Az Agora pályázat eredménye
• N. N.: Helyesbítés
• Györffy Miklós: Helyesbítés
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Visszfény Berlini jegyzetek
ANIMÁCIÓ
• Márton László: A kisgólem szétmállik ©vankmajer Faustja
• Turcsányi Sándor: Faust háza ©vankmajer Prágája
RETROSPEKTÍV
• Ardai Zoltán: Szerződés a ripaccsal Faust, 1926

• Simándi Júlia: Újra: vajúdás vagy haláltusa BBS
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Az álarcos álomtrombita Hódolat Fantômasnak
• Kömlődi Ferenc: Az őrült szerelem költője Frank Borzage
HORROR
• Janisch Attila: Ki nyitotta ki az ajtót? The Shining (Ragyogás)

• Várkonyi Tibor: Elszabadult pokol Algéria filmje
TELEVÍZÓ
• Földényi F. László: A csábítás hétköznapjai Műholdas sikerek

• Macskássy Kati: A naturfilm véget ér John Halas (1912–1995)
• Turcsányi Sándor: Mit tehet a költő Ivan Csonkin és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Álarc, halálarc Esti Kornél csodálatos utazása
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Álmaim asszonya
• Hegyi Gyula: A remény rabjai
• Ambrus Judit: Szenvedélyek viharában
• Barotányi Zoltán: Csillagkapu
• Nánay Bence: I. Q. – A szerelem relatív
• Tamás Amaryllis: Blue Sky – Kék ég
• Sneé Péter: Báránybőrben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A legyek ura

Koltai Ágnes

Kommandós egyenruha és nindzsa-kard – aligha álmodott erről William Golding, midőn megírta az angol úrigyerekek elállatiasodásának történetét. Pedig Harry Hook, A legyek ura újbóli megfilmesítője (Peter Brook után ez nem is olyan egyszerű feladat!) ad a látszatokra: a főcímen az írót Sir William Goldingként tünteti fel. Szép dolog a méltóságok tisztelete, kiváltképp abban az országban, ahol oly sok van, de legalább ilyen üdvös volna az alkotás megbecsülése is.

Hook aktualizálta Golding regényét és Brook jó húsz évvel ezelőtti adaptációját, s abban a filmvér-özönben, ami itt bugyborékol köröttünk, nem is feltűnően agresszív az ő látomása. Az újkor új meséjébe talán még a sötétben foszforeszkáló nindzsa-kard és a gyerekekért küldött helikopter is beleillik, végtére is a huszadik század végén mégsem jöhet egy ódon gőzös a tucatnyi megvadult Maugliért. Ebbe a hétvégi szalonszáműzetésbe egy valaki nem illik: Röfi. A kövér bölcs, a gyenge áldozat, aki nem tud vadászni és terhet cipelni, fára mászni meg végképp, de ismeri a tűzgyújtás és a barátság titkát. Amikor az újbarbárok agyonsújtják a pufók tudort, nem saját múltjukat, tradícióikat és reményeiket ölik meg, hanem azt az akadékoskodó szörnyeteget, aki zavarja őket a civilizációból való kivonulásban.

Harry Hook látványos, élvezetes filmet forgatott A legyek urából, de ha valakinek netán emiatt kedve támad elolvasni Golding regényét, meg se próbálja összevetni vele. Azt hiszem a művészet kiterjedt családjára is érvényes, hogy a mésalliance-ról illik mélyen hallgatni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4221