KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Iskolai valcer

Kulcsár Mária

 

Szovjet anyának is lehet szeretője. Sőt: érettségiző lánya terhes, a papa pipogya, megszökik a gyenge akaratú vőlegény, az egyenruha-dogmákba kövült katonatiszt világa nevetségesen érthetetlen.

Mihalkov-Koncsalovszkij, Tarkovszkij, Nyikita Mihalkov után Pavel Ljubimov is felismerte: a hetvenes évek összekuszálódott társadalmi és magánéleti viszonyai közt bukdácsoló nézőt hidegen hagyja a Makulátlan Hős sztereotip figurája. A becsületes, okos gondolat azonban magánügy marad, ha nem a hozzá megfelelő formában és színvonalon jut „el közönségéhez. Nem érdekelhetnek a bizonytalan figurák, felületes kapcsolatok, ha bizonytalan és felületes A Rogyionova forgatókönyve, melyben szerepelnek. Némelyik jelenet ódivatú-szentimentális művészkedése nevetésre ingerel: miközben fiúhősünk rigófüttyös erdőben enyeleg menyasszonyával, elhagyott kedvese szorongva sétál az ÁB-bizottság épülete előtt, szakadó esőben, természetesen. Hasonlóan gyermekded dramaturgiai fordulatok lökdösik előre az erőltetett történetet, melyet jó szívvel elfeledhetett volna a rendező.

Maradna esendő, küszködő, egymással harcoló figuráinak embersége, a fodros-fátylas, kicsinyes „pompájú” ünnepélyek kesernyés groteszfcuma, az utcák, udvarok, osztálytermek, iskolai ama-tőrfilmek nosztalgiája.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8156