KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/április
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Miskin infarktus előtt
FILMSZEMLE
• Mikola Gyöngyi: Napilapok zsellérei Szemle-töredékek
• Ardai Zoltán: Lassú hajó Kína felé Dokumentumszemle
• Kovács András: Párbeszéd a közönséggel A zsűrielnök jegyzetei
• N. N.: A 26. Magyar Filmszemle díjai
• Székely Gabriella: Berend Iván gyémántjai Beszélgetés Simó Sándorral
• Bakács Tibor Settenkedő: És a vonat megy... Beszélgetés Pacskovszky Józseffel
• Bérczes László: Mozi van Lumière-tekercsek
• Bóna László: Jákob oszlopa A kövek üzenete
KRITIKA
• Radnóti Sándor: Weisz Gizella A részleg
• Almási Miklós: Legenda csak egy van Megint Tanú
• Hegyi Gyula: Lefele könnyebb Törvénytelen
• Kovács András Bálint: Az erőszak léhasága Ponyvaregény
• Schubert Gusztáv: A ponyvahősök lázadása Interjú a vámpírral
1895–1995
• Forgács Éva: A megmozdított kép Moholy-Nagy László
• Molnár Gál Péter: Egy ázsiai Párizsban Mozzsukin

• Fáber András: Mozarttól keletre Beszélgetés Lucian Pintiliével
KÖNYV
• Györffy Miklós: Ha én filmlexikont szerkesztenék Lexikon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Egyszerű emberek
• Fáber András: Zaklatás
• Nagy Gergely: Camilla
• Harmat György: A Maszk
• Sneé Péter: Halálugrás
• Barotányi Zoltán: Parazita
• Turcsányi Sándor: Promenád a gyönyörbe
• Tamás Amaryllis: Egy apáca szerelme

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halott vissztér

Galgóczy Judit

 

Ez az NDK bűnügyi film Hamburgban játszódik, s a kikötőben dolgozó török vendégmunkások kiszolgáltatottságáról „rántja le a leplet”.

Láthatunk itt sok kusza álbonyodalmat és az álbonyodalmaktól, valamint erős szerelmi érzésétől magánnyomozóvá alakult német fiatalembert. Amikor éppen nem álmodozik (sajnos, képekben teszi!), akkor nyomoz, lankadatlanul. Hogyne, hiszen nemcsak egy Osman nevű török diák, de végül szerelmese, Lohre is eltűnik. Ráadásul éppen a lány államügyész apukája beszélné le nyomozásáról. Igen, a hatalom és a pénz összefonódik, hogy lefogja a rendőrség kezét.

Hősünk, Ahrens, olyan mint egy NDK filmbe tévedt Rómeó. Tragédiája (hogy ál-Júliát talált magának) megrendítően nevetséges. A színészi játék a rendőrfelügyelőét kivéve nézhetetlen. A film is alig. Pedig van itt minden: társadalmi háttér, rossz családi élet gazdagéknál, luxus, nyomor, több halott (az egyik még él) és színes technika.

Ingrid Sander rendezőnő és munkatársai helyében következő bűnügyi filmjük forgatása előtt retrospektív vetítés keretében megnézném a szakma, a műfaj mestereinek jó néhány alkotását. És nézném, nézném, nézném…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 40-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7983